Szerdán Olaszteleken ifj. Fehér Zoltán természeti szépségeket megörökítő fényképeiből nyílt kiállítás. Sárga, zöld, barna, szürke, a kék megannyi árnyalata, bíborvörös, rozsdapiros színek vegyülnek a játszó medvebocsokat, vadvirágokat, csonttá fagyott, zúzmarával bevont ágakat, dunai naplementét, utakat, ösvényeket, vagy akár egész tájegységeket megörökítő fényképeken. Hoffmann Edit a hobbifényképészből művésszé váló fiatalember szemléletmódját emelte ki a megnyitón, további munkára ösztönözve a fotóst. Benkő Levente mintegy tízesztendős kutatómunka eredményeként megjelenő Fogolysors című kötetét ismertetve arról szólt, hogy a mai nemzedékek nem is sejtik: a második világháborút követő keleti és nyugati hatalmak által felállított fogolytáborok közt valójában alig volt valami különbség. Mindegy, hogy román, szovjet vagy amerikai fogságba került az ember, a bánásmód, az intézményrendszer hasonlóan kegyetlen volt.

Tegnap délben a Barótról származó színművész, Téglás István a Baróti Szabó Dávid Középiskola néhány diákjával Találkozás önmagunkkal címmel tartotta meg a kétnapos színpadi tréning első felvonását, a testbeszédről, majd a tiszta, érthető, meggyőző beszéd technikájáról szólt a tanulóknak.