Az államfő a brassói munkások kommunistaellenes lázadásának 20. évfordulóján rendezett megemlékezésen vett részt. Szerinte mindazok a forradalom erkölcsi nyertesei, akik 1987-ben Brassóban fellázadtak, és 1989 után megalázva érezték magukat. ,,1987-ben Brassóban bátorságpéldát mutattunk Európának" — mondta Băsescu, hozzátéve, a brassói munkások lázadását egy helyen kell említeni az 1956-os budapesti szabadságharccal, az 1968-as prágai, az 1977-es zsil-völgyi eseményekkel, illetve a 80-as évek lengyelországi mozgalmaival. A brassói tehergépkocsi-vállalat munkásainak húsz évvel ezelőtt váratlanul felére vágták fizetésüket. Mivel akkoriban vasárnap is dolgozniuk kellett, élelem, fűtés és villany pedig nagyon kevés volt, több száz ember gyűlt össze a gyárudvarban, majd rendszerellenes jelszavakat kiáltozva bevonult a központi pártszékházba, feldúlta, és Ceauşescu leváltását követelve kifosztotta a titkos élelmiszerraktárakat. A kommunista hatóságok brutálisan visszaszorították a lázadást, a munkásokat letartóztatták, megkínozták, és többjüket deportálták. Összesen 61 személyt ítéltek el, és máig nem rehabilitálták őket — miközben kínzóik egyike-másika a szenátusig vagy egyetemi katedráig vitte. Az akkori lázadók egyesületének vezetői és több civil szervezet az 1989-es forradalmárokkal azonos jogokat követelnek.