Legutóbbi hivatalos megnyilvánulása alapján úgy tűnik: az RMDSZ nem hajlandó tágítani attól az álláspontjától, hogy Vass Levente a szövetség színeiben induljon Marosvásárhely polgármesteri székéért a közelgő önkormányzati választásokon.
A magyar kormánypártnak meglehetősen éles kanyart kellett megtennie, míg eljutott ehhez a – talán nem végleges – stációhoz. Sokáig úgy tűnt, hogy ezúttal nem az ötletgazda kiléte a fontos, hanem a cél érdekében kiválasztott személy, ám az ügyet felülírni látszik a politikai frontok folyamatosan átalakuló szerkezete.
Némelyek talán értetlenkednek, a nosztalgikus-érzelmi szempontokon túl miért annyira fontos a nem vásárhelyieknek, hogy kire is szavazhatnak majd a székelység egykori fővárosában. Mindez azonban csak azok számára lehet kérdés, akik egyelőre képtelenek ráeszmélni, hogy az elmúlt két évtized nem eseménytelenül szaladt el. Átalakultak demográfiai térképek és viszonyrendszerek, újabb nemzedék nőtt bele a felnőttkorba, és ami a legfontosabb: gyökerestül átalakult az anyaországi nemzetpolitika. Mindez természetesen képtelen rövid távon semlegesíteni például a népességfogyás adatait, de képes olyan célokat megfogalmazni és támogatni, amelyek már felülírhatnak kétségbevonhatatlannak hitt számokat. Ilyen lehetséges lehetetlen Marosvásárhely megtartása a jövőbeli szerves Székelyföld leendő fővárosaként. A besorolás és megnevezés ellen ma még talán a város lakóinak egy része is tiltakozik ("Székelyföld Koronkáig tart" – hangzik a klasszikusnak szánt mondás), de a Székelyföldhöz való csatlakozás jelenti a megmaradás egyetlen valós esélyét a hajdani Székelyvásárhely számára.
Ezt a lehetőséget veszélyezteti ma a Vass Leventével kapcsolatos RMDSZ-es pártoskodás, de veszélyeztetni látszik az MPP-s különút is. Márpedig a belső anyaország építésének elsődlegessége ma olyan imperatívusz, amelynek valamennyi politikai szereplőnek alá kell vetnie magát. Biztató jel, hogy éppen a kisajátított jelölt jelezte: nem pártlistában kell gondolkodni. Az egyetlen, tényleges mozgósító potenciált felvillantó közös jelölt megtalálására Vass Levente is két lehetőséget lát: az egyik az előválasztás, a másik egy választási szövetség létrehozatala.
Marosvásárhely "bevétele" ma az egész erdélyi magyarság számára létkérdés. Ellenkező esetben Székelyföld beszűkül, ami autonómiatörekvéseink szempontjából alapvetően átírná a képletet. A pártoknak ezzel a felelősséggel kell megvívniuk harcukat árnyékukkal.