Égbekiáltó rasszizmussal kell szembenézniük a romáknak Európában – állapította meg az Európa Tanács a cigányság helyzetéről készített jelentésében.
A tanulmány brüsszeli bemutatóján a strasbourgi székhelyű szervezet biztosa elmondta, Magyarország a mintapéldája annak, hogy a politikai akarat nem elég egy probléma megoldására.
Olaszországot, Franciaországot, Romániát és Magyarországot hozta példaként az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra, hogy Európában még mindig számos országban kapnak magas szintről politikai bátorítást a cigányellenes erők. Thomas Hammarberg Brüsszelben mutatta be a romák helyzetét átfogóan értékelő éves jelentését, amely összefoglalóan megállapítja, "égbekiáltó rasszizmussal kell szembenézniük Európában a cigányoknak".
A dokumentum, amely tagállami adatszolgáltatásokon, az Európa Tanács személyes látogatásain, és ezen túl számos forráson alapul, kijelenti, hogy a cigányellenesség továbbra is széles körűen elterjedt Európában, "ez pedig táptalaja a hátrányos megkülönböztetésnek, a kirekesztésnek, a szegregációnak és a marginalizációnak". A szervezet szerint "a választott politikusoknak jó példával kellene elöl járniuk azzal, hogy tiszteletben tartják és népszerűsítik is az emberi jogokat" – mondta Brüsszelben Thomas Hammarberg.
Az emberi jogi biztos szerint megvan a kockázata annak, hogy a szélsőséges retorika válik a politikai kommunikáció fő irányzatává. Hammarberg elmondta, az egyre ismétlődő és erősödő cigányellenes politikai üzeneteknek az a hatásuk, hogy "egyre többen kezdik tényleg elhinni azt, hogy a cigányság az oka a problémáknak", a válság erre csak rásegített – tette hozzá.
A jelentésben olvasható értékelés szerint a cigányokat szinte az élet minden területén negatív hatások érik. "A lakhatási körülményeik katasztrofálisak, a kórházakban, bíróságokon, rendőrségen eltérően kezelik a romákat, és gyakran még a személyi azonosításuk is problémás" – sorolta Hammarberg a tanulmány bemutatóján. Kiemelte, hogy politikai képviseletük is gyenge, ami rossz hatással lehet érdekérvényesítő képességükre.
Thomas Hammarberg fő üzenete, hogy a döntéshozók ne csak beszéljenek, hanem cselekedjenek is a romákkal kapcsolatos ellenérzések eloszlatása és a romák élethelyzetének javítása érdekében.
Ivan Ivanov, az Európai Roma Információs Iroda igazgatója a BruxInfo kérdésére kifejtette, nem aggódik amiatt, hogy a tagállamoknak mindössze a fele nyújtotta be a tavaly év végi határidőre saját romaintegrációs stratégiáját. Szerinte a többi tagország is dolgozik rajta, és a közeljövőben elküldi Brüsszelnek a programokat, de hozzátette, bizonyosan nem fog minden tagállam ilyen jellegű programot kidolgozni. Hollandia mellett az EU soros elnökségét betöltő Dánia is úgy látja, hogy országukban mindössze néhány ezer roma él, és kifejezetten diszkriminatív lenne a többi kisebbséggel szemben, ha külön stratégiát dolgoznának ki az integrációjukra. Az Európa Tanács szerint a mostani jelentés jó útmutatóul szolgálhat a tagországok számára a stratégiák kidolgozásához.
Az Európa Tanács szerint a stratégiák fontosak, "de végül is ez mégiscsak egy terv", ennek sikere pedig azon múlik, hogy végre is hajtják-e az ebben lefektetett intézkedéseket. (Kitekinto.hu)
