Az idei, szokatlanul bőséges havazás ugyancsak próbára tette az útkarbantartókat: évtizedek óta nem volt ilyen nehéz feladat járhatóvá tenni az utakat, járdákat, és az is nehezítette a helyzetet, hogy minél több volt a munka, annál kevesebb lett az erre fordítható pénz.
És amikor már úgy tűnt, hogy végre hátra lehet dőlni, a tegnapi havazással kezdődött elölről az egész. Megyei körképünk első részében a sepsiszéki és kézdiszéki helyzetet vizsgáltuk, a városok mellett községekben is körülnéztünk.
Duplázott Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgyön a Tega köztisztasági vállalat emberei napi tíz-tizenkét órát is dolgoztak az utóbbi hetekben. Napszámosokat, alkalmi munkaerőt nem vettek fel, összesen hatvan fő takarította a havat, a gépeken váltásban, szükség esetén éjjel is dolgoztak; csak a kézi járdaseprés fejeződött be délben.
Habár még nincs vége a télnek, az előző években kiszórt sós homoknak és kalcium-kloridnak éppen a duplája fogyott el eddig: közel ezer köbméter szilárd, és majdnem 400 köbméternyi folyékony csúszásgátló anyag. A költségeket egyelőre nem összesítették, de várhatóan az üzemanyagszámlák is megduplázódnak idén.
A városban hat hóeke, hat hókotró és négy szórókocsi köröz, ezek az áthaladó országos és megyei utak hómentesítésében is segítenek. A cég közlése szerint a további havazás sem fog gondot okozni, minden eszköz rendelkezésre áll, és anyagból is van elegendő utánpótlás.
Uzon: sok munka, kevés pénz
Uzon község is önerőből, saját gépeivel és embereivel birkózott meg a téllel, de ez ugyancsak kimerítő volt: míg tavaly ilyenkor minimális ráfordítást igényelt az utak karbantartása, decembertől február közepéig már tízezer lej fölött költöttek az üzemanyagra, homokra, és elfogyott az erre előirányzott keret. Pedig túlórát nem is fizettek, szabadnappal kárpótolták a többször éjszakába nyúló hóhányást.
Ráduly István polgármester elmondta: a hét települést összekötő utakon és a belső utcákon hóekével és markológéppel is dolgoztak, még az alpolgármester is felült a traktorra. És büszkék arra, hogy a hozzávetőleg hatvan kilométeres úthálózat járható volt, egyedül Sepsimagyarós maradt két napig elzárva, mert a szél folyton visszahordta a havat. Három kilométeres szakaszon embermagasságú torlaszokat épített, ezt végül markológéppel tudták lebontani. Nem volt könnyű, de örvendek, hogy megoldottuk, és senkit nem ért baleset – mondotta.
Most már inkább az olvadás miatt aggódnak: Lisznyó – amelynek igen nagy a vízgyűjtő területe – már két évvel ezelőtt is derékig vízben állt, és most nagyobb a hó; másutt csak a földeken okozhat kárt az árvíz, ami bajnak elég, de legalább a házaknak nem árt.
Kézdi önerőből boldogult
Az előző évekhez viszonyítva Kézdivásárhelyen ezen a télen mintegy harminc százalékkal emelkedett az utcák, járdák hótalanítására fordított összeg. Saját gépekkel dolgoztak, nem kellett bérelni. Rendelkezésükre áll két, hóekével felszerelt traktor, egy hóekés teherkocsi, valamint egy multifunkcionális gép, amelyet szintén használtak – vázolta a város helyzetét Lukács László alpolgármester.
A városhoz tartozó Nyújtódon a mellékutcákat kellett járhatóvá tenniük, a főutat nem ők takarították, és ezen a télen a szokásosnál kevesebb homokkal kevert sót használtak, inkább kalciumkloriddal dolgoztak, s így megnőttek a kiadásaik. A legnagyobb gondot a szűk udvarterek jelentették, oda nem lehetett erőgépekkel behajtani. A Gábor Áron térről pótkocsikkal szállították el a havat, de mindenhonnan képtelenség volt eltüntetni a nagy hóbuckákat – mondotta az alpolgármester.
Torja kölcsöngépre szorult
Míg az előző esztendőkben meg tudtuk oldani önerőből a futásfalvi út hótalanítását, idén a nagy hófúvások miatt már nem győztük saját gépeinkkel járhatóvá tenni azt, György Ervin kormánymegbízott segítségét is kénytelenek voltunk igénybe venni – mondotta Daragus Attila, Torja polgármestere. Kétszáz méteres szakaszon hókerítéseket szereltek fel, de a szél így is befújta a havat a völgyben haladó útra, és többméteres hótorlasz keletkezett. Futásfalvát másfél napig nem lehetett megközelíteni, elszigetelődött a külvilágtól. A megyei útosztály erőgépeivel sem lehetett eltakarítani a havat, végül a prefektus közbenjárására a megye egyetlen hómarójával sikerült járhatóvá tenni a futásfalvi útszakaszt.
Előző években saját erőgépeiket vették igénybe, így csak az üzemanyag került pénzbe, idén legalább hetvenöt százalékkal többe került az utak hótalanítása, mint a tavaly – mondotta a községgazda.
Megközelíthető Márkosfalva
Kézdimárkosfalván hétfőn hozzáláttak a református templom és a paplak közötti hótorlasz eltakarításához, a megyei útosztály erőgépeivel sikerült egy sávon járhatóvá tenni az utat, aznap déltől ismét el lehet jutni Csernátonba.
"A mostani tél az előző évekhez viszonyítva sokkal több pénzünkbe került, háromezer lejt költöttünk a község öt falujában a hóeltakarításra. A legnagyobb gondunk Kézdimárkosfalván volt, ahol a mellékutcákban több mint három és fél méteres hótorlaszok keletkeztek, amit önerőből nem tudtunk eltakarítani, ezért megfogadtunk egy ozsdolai magáncéget, mely időben járhatóvá tett minden mellékutcát" – tájékoztatott Tusa Levente, Szentkatolna polgármestere. Márkosfalván a ruhagyári munkások két napig nem tudtak munkába menni, de már harmadik nap zökkenőmentesen, kerülő úton zajlott a forgalom Szentkatolna és Csernáton felé.
Demeter J. Idlikó, Iochom István