Bardoc a pályázatokra esküszik

2012. március 2., péntek, Faluvilág

Bardoc önkormányzatának több, jelentős pályázata volt sikeres, így az elkövetkező időszakban hatmillió euró feletti összeget költhet az infrastruktúra kiépítésére. Balázsi Dénes községgazda azt vallja, a siker minden polgármester számára elérhető, ha minden alkalmat megragad, s nem restell kilincselni, kérni azoktól, akiket azért tettek oda, hogy közösségünket segítsék.

– Mit sorol a tavalyi esztendő sikerei közé?
Balázsi Dénes polgármester: Sikerült elérnünk, hogy a vidékfejlesztési program 322-es fejezetén keresztül 2,5 millió euró vissza nem térítendő támogatást szerezzünk Erdőfüle és Bardoc szennyvízhálózatának kiépítésére és az Erdőfülétől kifelé vezető 42-es községi út korszerűsítésére. A támogatásnak köszönhetően mind a főutcán, mind a mellékutcákban kiépül a szennyvízhálózat, korszerű víztisztító állomást helyezünk üzembe Bardocon, Erdőfülében és Olaszteleken, ahol lehet, járdák épülnek, máshol fedett vagy nyitott betonsáncokat képezünk ki, a bardoci templom elé új híd kerül, Bardoc alsó felétől az ipari telep felé pedig kiépül a vízhálózat. A munka elkezdése elől – igazunkért még perelnünk is kellett – minden akadály elhárult, április elején neki is fognak, s várhatóan jövő esztendő közepéig befejezik. A vidékfejlesztési program másik fejezeténél másfél millió eurós beruházás támogatását nyertük el. Ezzel is jól állunk, hiszen a hónap közepéig megtörténik a közbeszerzés elbírálása is. Ebből a pénzből a székelyszáldobosi mérlegtől a száldobosi villa felé vezető utat, valamint a Lugos-Angélika eltérőig a Kovácsoki utat korszerűsítjük. Kedvezően bírálták el a Környezetvédelmi Alapnál letett pályázatunkat is. A többieknél nem, de itt húszszázalékos önrészt kell kitennünk. Ez nem kis összeg, hiszen 2,2 millió euróról van szó, ám ha azt nézzük, hogy Olasztele­ken és Székelyszáldoboson is megoldjuk a szenny­vízhálózat kiépítését, akkor megéri. Az önrész mintegy hatvan százaléka már rendelkezésünkre áll, ezért úgy vélem, nem kell bankkölcsönhöz folyamodnunk, mi magunk is ki tudjuk gazdálkodni.
Tavaly nekifoghattunk az utolsó iskolaépület, a bardoci általános iskola felújításának is. A beruházás egymillió lej, ebből már kifizettünk 670 000 lejt, a többiről sikerült megegyeznünk a tanügy-minisztériummal, hogy ők fedezzék az idei költségvetésükből. Teljesen megújul a tetőszerkezet, a manzárdban kialakított helyiségben az informatikatermet rendezzük be. Gondolván az előkészítős iskolások érkezésére, még épül egy tanterem, faelgázosító kazánt szerelünk fel, s megoldódik a víz elvezetése is. Be­fejeztük a 7-es kormányrendelet révén, illetve saját forrásból a bardoci labdarúgópályát. Minden igénynek megfelelőek az öltözők, a lelátó, még nem használjuk, de mindenképp kiváló lesz a sokat gondozott gyep, a pálya alatt vízelvezető rendszer, a létesítmény előtt pedig tágas parkoló is van.
Sikereinkhez sorolom, de csak röviden jegyzem meg: a helyi egyesületeken és egyházakon kívül támogattuk még a baróti kórházat, a Gaál Mózes Közművelődési Egye­sületet, a Hisszük, hogy Fontosak Egye­sületet, korszerűsítettük és beindítottuk a fogászati rendelőt.
– Meglehetősen nagy terhet róhat az önkormányzatra ennyi pályázat lefolytatása, s az önrészek biztosítása. Mi a siker titka?
– Különösebb titok nincs. Mindössze arról van szó, hogy együtt kell működni mindenkivel, aki segíthet. Meg kell keresni helyi, megyei és minisztériumi szinten is mindazokat, akiket azért ültettek oda, hogy ügyeinket előmozdítsák, s nem szabad restellni a kérést. Egyszer kiszámítottam, hogy 2004 óta, azaz amióta polgármester lettem, 38 415 000 lej értékben nyertünk pályázatot, ami a község közel ötvenöt esztendei költségvetésével egyenlő. Ehhez a sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a tanácsban sem politizáltunk el semmit, hanem együttműködtünk, és odaálltunk a dolgok mellé.
– Kudarcok voltak-e?
– Leginkább azt éltem meg kudarcként, hogy a mezőgazdasági területek és az erdő visszaszolgáltatása meglehetősen nehézkesen megy. Papíron megtörtént a jóváhagyás, ám a területek beazonosítása és a kimérés során rengeteg akadályba ütközünk. A tulajdonosok közül sokan nem ismerik sem területeiket, sem szomszédaikat, és a kimérésnél sem nagyon jelennek meg, mert időközben elhunytak, vagy már idősek a terepet járni, de az is gyakori, hogy nem is laknak az országban. Na meg a megyei bizottság is akadékoskodik. Pedig az emberek nem a másét kérik, nem a román államot akarják megkurtítani – nem is lehet, hiszen itt tulajdona nem volt! –, mindössze jussukat szereznék vissza. Többször is gondot okozott, hogy kevés az alkalmazottunk. A törvény még azt sem engedi, hogy bár a betegnyugdíjba vonult munkatársunkat helyettesítsük.
– A vadállatok Bardocon is jelentős károkat okoztak az elmúlt esztendőkben. Nemcsak a termést tették tönkre, de még emberre is támadt a medve. E téren sikerült valami megoldást találniuk?
– Igen, örömmel mondhatom: a tavaly min­den kárt megtérítettek a vadásztársaságok. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a területeinken vadászó két társasággal kötött szerződésbe foglaltuk a gazdálkodókat ért károk megtérítését. Ha valakinek gondot okoznak az állatok, eljön a kárt bejelenteni a hivatalba, az alpolgármester felveszi a kapcsolatot az adott vadásztársasággal, huszonnégy órán belül helyszínelnek, jegyzőkönyvet vesznek fel, s közös megegyezést találnak. Ennek alapján a gazdát harminc napon belül kártalanítják. Amióta e szerződés létezik, a vadászok is jobban odafigyelnek, s megpróbálnak segíteni a kármegelőzésben.
– Megvásárolták Erdővidék egyik legrégebbi épületét, az 1713-ban emelt, és meglehetősen romos állapotban levő erdőfülei Boda-kúriát. Van tervük a megmentésére?
– Azt reméljük, a kulturális minisztériumtól kapunk annyi pénzt, hogy elkészíthessük a felújítási tervet, és új tetőzet kerülhessen az ingatlanra. A fal, bár néhol megrepedezett, de még elég erős, ám a gyatra tetőzet miatt ázik minden, először azt kell orvosolnunk.
– Szigorú fellépést ígért a törvénytelenséget elkövetőkkel szemben.
– Bár kisebb lopások továbbra is történnek, azt hiszem, fellépésemnek igenis, volt némi hatása. Például meglehetősen sok állatot beje­gyeztek a gazdasági nyilvántartásba, a fát pedig most törvényesen vásárolják a száldobosi és a bardoci közbirtokosságoktól.
– Idénre mit tervez?
– Legfontosabbnak azt tartom, hogy az említett beruházásokat elkezdjük, illetve befejezzük a bardoci iskola felújítását. Székelyszáldobosra már bevezettük a gázt és a vizet, jövőre elkészül a szennyvízhálózat is, úgyhogy az út minőségének javítására is odafigyelhetünk: elkészítjük a 41-es községi út korszerűsítési tervét, miáltal a vargyasi útkereszteződéstől a bardoci központig megújulhat az út.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 24
szavazógép
2012-03-02: Nyílttér - Ferenczy L. Tibor:

Magyarságunk kötelezettség is

Még mindig az egy és oszthatatlan élmény hatása alatt – melyet a Magyarnak lenni jó! című ankét is segít lélekben melegen tartani – játszom le négy évtized filmjét magyarországi utazásaimról, ottani tartózkodásom benyomásairól.
2012-03-02: Faluvilág - Bokor Gábor:

Kökösben a közösségi életre alapoznak

Tavaly többször lehetett hallani, olvasni: Kökös a csőd szélén áll, ha nem kap sürgős segítséget, működésképtelenné válhat az önkormányzat. Nem volt könnyű a tavalyi év, de minden nehézség ellenére nem hátrálnak meg, a munkát folytatják – mondta Sántha Gyula polgármester, akivel Kökös tavalyi mindennapjairól, az idei elképzelésekről beszélgettünk.