A kereskedői tanfolyamra a kolozsvári székhelyű Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezéseként kerül sor a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007–2013 támogatásával – tudtuk meg Mágori Istvántól, a projekt háromszéki felelősétől.
Azt is közölte, hogy a három hónapos tanfolyam 2012. január–április között zajlik kereskedelmi dolgozó szakmában. 28-an vesznek részt: romák és munkanélküli, szociális segélyben részesülő vagy többgyermekes családból származó magyarok. Gelencéről még két roma lány vesz részt hat hónapos férfi-odrász, női fodrász, manikűr-pedikűr tanfolyamon Sepsiszentgyörgyön, három zabolai és egy nagyborosnyói, szintén cigány származású személlyel együtt.
Gelencén hetente tartják a képzést a Jancsó Benedek-iskolában. Borcsa Sándor, a gelencei ezerkétszáz fős roma közösség vezetője, a roma párt önkormányzati képviselője feleségével, két fiával és a menyével együtt végzi a tanfolyamot. Érdeklődésünkre elmondta: Mágori István házról házra járt, és kikérte a romák véleménylét, hogy milyen tanfolyamot indítsanak Gelencén. A cigányok döntöttek a kereskedelem mellett. A résztvevők harminc százaléka roma, a többi magyar. Ennek az a magyarázata, hogy amikor összeírták a jelentkezőket, a cigányok egy része vagy nem értesült róla, vagy nem tartózkodott otthon, ezért a helyeket magyarokkal pótolták fel. A tanfolyam a romáknak szól – hangsúlyozta –, ezt tudja meg mindenki. Nincs hiányzás, a tanfolyam résztvevői rendszeresen járnak órákra, jegyzeteket készítenek, hiszen április végén vizsgázniuk kell. Üzletvezetésre tanítja meg a résztvevőket. Arra a kérdésünkre, lát-e esélyt arra, hogy a tanfolyam elvégzése után munkahelyet kapjanak, a válasz bizonytalan volt, a Borcsa család távlatilag a saját portáján élelmiszerüzletet szeretne nyitni, és ha megvan a kereskedői oklevelük, nem kell idegent alkalmazniuk, ők maguk lesznek az elárusítók.
Borcsa Sándor azt is elmondta, hogy a gelencei cigányok kilencvenkilenc százaléka munkanélküli, ezért kénytelenek külföldön keresni a megélhetést. A lényeg az, hogy a külföldön megkeresett pénzt itthon költik el, takaros házakat építenek.