A pénzügyi fegyelmet és stabilitást szolgáló szerződést írtak alá az európai uniós tagországok állam- és kormányfői Brüsszelben tegnap befejeződött kétnapos értekezletükön. Döntöttek emellett arról, hogy Szerbia megkapja a hivatalos EU-tagjelölt státusát, szeptemberben határoznak a schengeni övezet további bővítéséről, továbbá 2014-ig Herman Van Rompuy marad az Európa Tanács elnöke.
A tegnap aláírt új pénzügyi paktum (az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniójának stabilitását és az azon belüli koordinációt fokozó szerződés) elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. Nagy-Britannia és Csehország kivételével minden tagállam aláírta, bár – mint Orbán Viktor kiemelte – az euróövezeten kívüli államokra, így Magyarországra csak azután vonatkozik majd, ha csatlakozott az eurózónához. Ez a szerződés tartalmazza egyebek között az úgynevezett adósságféket (a belső államadósság féken tartásának kötelességét) is, amelyet az aláíró országoknak kiemelt törvényükbe is kell foglalniuk.
Az állam- és kormányfők döntöttek arról, hogy az EU hivatalos tagjelöltnek nyilvánítja Szerbiát. A volt jugoszláv köztársaság számára mérföldkőnek számító döntésről van szó, tekintetbe véve, hogy az ország integrációs folyamata más balkáni államokénál lassabban haladt, hiszen korabeli vezetése volt a felelős a kilencvenes években lezajlott délszláv háborúkért.
A csúcstalálkozón felkérték az uniós tagországok belügyminiszteri tanácsát, hogy szeptemberben döntsön Bulgária és Románia schengeni csatlakozásáról. Ennek a döntésnek korábbi tervek szerint már tavaly meg kellett volna születnie, de – elsősorban a két ország igazságügyi reformjai miatt aggódó Hollandia ellenkezése miatt – eddig még nem sikerült egyhangú megállapodásra jutni az ügyben.
Az állam- és kormányfők éles hangú figyelmeztetést intéztek Szíriához annak érdekében, hogy a rezsim állítsa le a politikája miatt tiltakozó megmozdulások elleni brutális fellépést. A tanács felszólította Bassár el-Aszad elnököt, hogy álljon félre, és az ország érdekében tegye lehetővé a békés átalakulást. Azt is leszögezték, hogy a szíriai rezsimnek felelnie kell tetteiért, köztük a véres atrocitásokért is.
Az Európa Tanács tagjai döntöttek arról is, hogy az uniós csúcsfórum elnöke az elkövetkező két és fél évre is a belga Herman Van Rompuy marad. Ezt a posztot 2009 decemberében az EU új alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés hozta létre, a volt belga kormányfő elsőként töltötte be. Van Rompuy lett egyúttal – az előzetes várakozásnak megfelelően – az euróövezeti csúcsvezetők testületének elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl évente legalább kétszer külön is tartanak majd legfelsőbb szintű tanácskozást.
A mostani csúcstalálkozó középpontjában a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló törekvések álltak. A folyamat felgyorsítása érdekében jóváhagyták az Európai Bizottság iránymutatásait, amelyek szerint az EU-tagországoknak idén a versenyképesség növelésére, a válság foglalkoztatási és szociális következményeinek enyhítésére, az állami közigazgatási rendszer korszerűsítésére, a gazdaság hitellel való segítésének normalizálására kell összpontosítaniuk.
