Szakértők, elemzők szerint Vlagyimir Putyin volt elnök, jelenlegi miniszterelnök nyeri meg a vasárnapi oroszországi elnökválasztást. A tét nem egyéb, mint az ország jövőjét meghatározó következő hat év és egy új nemzedék sorsa, amelynek nem tetszik a felülről irányított demokrácia – figyelmeztetnek elemzők.
Igor Mintuszov politikai szakértő szerint azonban az elvárt politikai reformokról még csak halvány körvonalak léteznek Vlagyimir Putyin fejében, bár az orosz parlament alsóháza a héten első olvasatban elfogadta azt a reformokról szóló törvénycsomagot, amelyet Dmitrij Medvegyev elnök javasolt és terjesztett be. Ebben szó van a pártok regisztrációjának könnyítésétől kezdve a kormányzók választását előíró szabályozásról. Az ellenzék azonban többet vár: a demokratikus intézmények, jogok kiszélesítését, s hogy véget vessenek a hatalmas méreteket öltő korrupciónak, az állami tulajdon kifosztásának.
A vasárnapi orosz elnökválasztásra való készülődés annak ellenére lázas és feszült tempóra váltott az utóbbi napokban, hogy szakértők és maguk az átlagszavazók is úgy látják: eleve eldöntött az eredmény. Az MTI-nek a héten nyilatkozó politológusok véleménye ugyan megoszlott a győzelem arányáról és mikéntjéről, de Vlagyimir Putyin megválasztását biztosra mondják.
Az ellenzék továbbra sem hisz abban, hogy a választás tisztességes és átlátható lesz, mert bár a hatalom ebben érdekelt, a háttérben működő adminisztratív gépezet nagy igyekezettel teszi a dolgát, biztosítja saját és felettesei fennmaradását – fejtette ki Igor Mintuszov.
S lássuk az ellenjelölteket: A kommunisták elnöke, Gennagyij Zjuganov, a még mindig viszonylag nagy táborral és támogatottsággal rendelkező baloldali elnökjelölt a szegénységet és az igazságtalanságot ígéri megszüntetni. Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt vezetője sem először vesz részt az elnökválasztáson, kampányának központjába a korrupció elleni küzdelmet és a szociális rendszer javítását helyezte. A botrányos viselkedéséről elhíresült, populista, nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták elnöke azokra a szavazókra számíthat, akik úgy gondolják, hogy Oroszország az oroszoké. A pártelnök nemegyszer a bevándorlók ellen emelt szót.
A fiatal és mindenkinek szájíze szerinti változásokat ígérő milliárdos Mihail Prohorov meglovagolta az üzleti életben és a felső tízezerben, valamint a felső középosztályban eluralkodott egyfajta "forradalmi" hangulatot. Szót emelt a bebörtönzött Hodorkovszkij szabadon bocsátása mellett, népszerű, de ellenzékbe szorult műsorvezetőnek ígért elvett programja helyett másikat. Ő az, aki nemrég közölte, Putyin az egyetlen valódi esélyes jelölt, az ő feladata pedig az, hogy legyen második forduló az orosz elnökválasztáson.
Két nap múlva ez is kiderül. Az elkövetkező hetek-hónapok során pedig arra kaphatnak választ az Oroszország sorsa iránt érdeklődők, vagy éppen aggódók, lesz-e párbeszéd a Putyin fémjelezte, felülről irányított demokráciával elégedetleneket összefogó ellenzék és a hatalom között. Ha ez nem jön létre, akkor kérdés, hogy a kíber-forradalmárok és az utcai harcosok a parlamenten kívüli ellenzéki pártok és mozgalmak vezetésével meddig juthatnak el a békés akciókkal, amelyekkel a visszaélésekkel terhelt parlamenti választásokat követően tömegeket mozgattak meg.
Annyi biztosnak látszik Oroszországban a hatalom megnyilvánulásaiból következtetve, hogy a 2004-es ukrajnai narancsos forradalomhoz hasonlót nem fog eltűrni, még ha az fehér színt is öltene.