A szélesebb értelemben vett felzárkózó európai térségben a török és a magyar gazdaság a legérzékenyebb a lehetséges euróövezeti sokkokra a Standard & Poor’s szerint, amely új "eurósokk-érzékenységi indexet" dolgozott ki a régióra.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett első ilyen jellegű összesítésében hangsúlyozza, hogy az új mutató – Emerging Europe Sensitivity Index (EESI) – nem érinti közvetlenül az országok szuverén adósosztályzatait. Ugyanakkor méri relatív sebezhetőségüket az olyan külső sokkoktól, amelyek érdemben növelhetik közadósságszintjüket, és ennek révén lefelé ható nyomást gyakorolhatnak besorolásaikra. A jelenlegi EESI-mutató tanúsága szerint a térségi országok haladást értek el legalábbis a korábbi magas folyómérleghiányok visszaszorításában, azonban ez alól vannak kirívó kivételek, mindenekelőtt Törökország és Ukrajna.
Török és magyar veszélyek
A Standard & Poor’s által figyelembe vett legfőbb kockázati tényező az, hogy a felzárkózó európai térség által a külső fizetési pozíciókban eddig elért egyensúlyjavulás ellenére az euróövezeti pénzügyi szektorban esetleg kiújuló kitettség-leépítési hullám egyensúlybontó tőkekiáramlást indíthat el a felzárkózó európai térség számos országában, aminek kedvezőtlen továbbháruló hatásai lehetnek a növekedésre és a közfinanszírozásra – áll a hitelminősítő londoni elemzésében. Az S & P mérési módszertana szerint az ilyen hirtelen tőkekiáramlásokra és külső refinanszírozási kockázatokra Törökország messze a legérzékenyebb a régióban, 2,94-es indexszel. A török gazdaságban végbement hitelkihelyezési robbanás legnyilvánvalóbb mellékhatása ugyanis a folyómérleghiány gyors emelkedése. A török folyó deficit tavaly elérte a hazai össztermék tíz százalékát, ami többévi csúcs, és ehhez a romló folyamathoz hozzájárult az olajárak emelkedése is – írta elemzésében a Standard & Poor’s.
Az S & P szerint Törökország után Magyarország a második legérzékenyebb az euróövezeti sokkokra, 2,09-es mutatóval. A Standard & Poor’s kiemeli, hogy Magyarország esetében ezt nem a külső tőkehelyzet okozza – az alapszintű külső magyar fizetési pozícióban tavaly kismértékű többlet volt –, hanem elsősorban a nagy devizaadósság-állomány.
Leépítés
A felzárkózó európai térséget az euróövezeti pénzügyi válság miatt fenyegető külső finanszírozási kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet. A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben ismertetett legújabb, idei első régiós helyzetértékelése szerint a tavalyi harmadik negyedévben – 2009 óta először – az átalakuló országcsoport egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és úgy tűnik, hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a térségben. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett – állt az EBRD elemzésében.
Ugyanerről a kérdésről nemrég a legnagyobb európai hitelminősítő, a londoni székhelyű Fitch Ratings is összeállított egy külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben. A Fitch elemzése szerint az anyabankok maguk is tőke- és finanszírozási szűkösségekkel szembesülnek, és ennek kezelési módjai közé tartozik a külföldi érdekeltségekkel szembeni kitettségek leépítése.
Átállóban
A Standard & Poor’s Londonban ismertetett első EESI-listája szerint az euróövezeti finanszírozási sokkokra legkevésbé érzékeny három térségi ország Azerbajdzsán, Kazahsztán és Oroszország -2,19, -0,45 és -0,07 érzékenységi indexekkel. Jóllehet ezek az országok erősen függnek a nyersanyagáraktól, folyómérleg-egyenlegük azonban rendre többletet mutat, jelentősek a devizatartalékaik, emellett viszonylag alacsony az adósságrátájuk, és az S & P szerint mindez indokolja csekély sokkérzékenységet jelző EESI-indexeiket.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a globális pénzügyi válság óta sok felzárkózó európai ország jelentős haladást ért el gazdasága kiegyensúlyozásában és az adósságleépítésben. Magyarország, Albánia, Ukrajna, Szerbia, Románia, Macedónia, Litvánia és Lettország gazdasága "nyitottabb, mint valaha". Ha viszont az exporttermékeik iránti euróövezeti kereslet tartósan gyengül, vagy az euróövezeti tulajdonos bankok a korábbinál kevésbé mutatkoznának hajlandónak térségi leánybankjaik támogatására, gyengítheti a felzárkózó európai térségbe vetett bizalmat épp egy olyan időszakban, amikor a térség gazdaságai már átállóban vannak egy kevésbé hiteligényes növekedési modellre.
