Huszonkét év alatt nem sikerült a volt NDK felzárkóztatása Németország nyugati feléhez, és belátható időn belül nem is lehet számítani arra, hogy a keleti országrész elérje a nyugat-európai színvonalat – vélik német gazdaságkutatók egy kormányzati megrendelésre készített tanulmányban.
A Kelet-Németország gazdasági helyzete és kilátásai című tanulmányt 2011 májusában zárták le, a megrendelő belügyminisztérium azonban csak az elmúlt héten tette fel a honlapjára, miután a sajtó elkezdett cikkezni arról, hogy a kormány kényelmetlennek találja az anyag megállapításait, ezért inkább elsüllyesztette a jelentést, hogy megspórolja a vitát a fejlesztéspolitika követendő irányvonaláról. 70–80 milliárd euró közpénzt fordítottak az öt keleti tartomány és Berlin felzárkóztatására. Ennek forrása részben az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amely a társasági adóra és a személyi jövedelemadóra rakódik rá. A keleti országrész extra támogatása idővel csökkent, de számítások szerint jelenleg is eléri az évi 60 milliárd eurót.
A hat tekintélyes német gazdaságkutató intézet közösen végzett elemzése arra az eredményre jutott, hogy a hatalmas összeg felhasználása nem optimális, és a kétségtelen eredmények ellenére fordulatra van szükség a fejlesztéspolitikában. Kelet-Németország ugyan elérte már a nyugati termelékenységi szint 80 százalékát, de a felzárkózás a 90-es évek vége óta egyre lassabb ütemben emelkedik. Ez azonban nem elsősorban a szocialista gazdasági-társadalmi rend öröksége miatt alakult így. "A transzformációs folyamat már régen lezárult", Németország az alapvető szerkezeti jellemzőket tekintve egységes, és most az a feladat, hogy alkalmazkodni kell a világgazdasági munkamegosztás változásához.
A teljes kiegyenlítődésre belátható időn belül nincs esély, a politikának ezért vissza kell fognia a felzárkózáshoz fűződő eltúlzott várakozásokat, és szakszerűbb, vagyis reális konvergenciacélokat kell meghatározni, e célok helyességéről pedig meg kell győzni a közvéleményt – hívták fel a figyelmet a kutatók. Ehhez módosítani kell a fejlesztéspolitika szemléletmódján, a Kelet- és Nyugat-Németország közötti különbségek kiegyenlítése helyett az össznémet átlag irányába mutató konvergencia elve alapján kell dönteni a források elosztásáról, hiszen nyugaton is vannak elmaradott régiók.
A konzervatív-liberális kormány megbízásából készült tanulmány megjelenése rögtön vitát gerjesztett. Hannelore Kraft, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke például egyenlő bánásmódot követelt az úgynevezett régi tartományok számára. A hátrányos helyzetű nyugati térségeknek is jár a támogatás – jelentette ki Kraft a Handelsblatt lap beszámolója szerint.
