Legutóbb négy esztendővel ezelőtt látogattunk el torjai olvasóinkhoz. A múlt keddi, puskaporos hangulattól sem mentes összejövetelen mintegy harminc torjai és futásfalvi olvasónk volt jelen.
Az altorjai iskola meglepetéssel várta a lap szerkesztőit, a találkozó nyitányaként a furulya-, majd a mazsorettcsoport lépett színpadra, énekszóval és tánccal szórakoztatta a jelenlevőket. Farcádi Botond főszerkesztő és Ferencz Csaba gazdasági ügyvezető ismertetőjét követően a rendezvény hármas könyvbemutatóval folytatódott. Kádár Gyula történész a Székelyföld tervezett feldarabolásáról, népünk megmaradásáról, Torja történetéről, a régebbi és a tavalyi népszámlálásról, az erdélyi magyar nagyvárosok elvesztéséről beszélt, majd bemutatta két legújabb könyvét. Kuti János, lapunk külső munkatársa az alkalomra írt jegyzetét olvasta fel, Kisgyörgy Zoltán pedig Harangoskönyve kapcsán a község területén található harangokról, azok történetéről tartott érdekfeszítő előadást.
A felszólalások rendjén elsőként Bokor Béla, lapunk hűséges olvasója szólalt fel, arra kérve a szerkesztőket, szenteljenek nagyobb teret az autonómia fogalmának, valamint a különféle területi autonómiák részletes, aprólékos ismertetésének, hogy mindenki értse meg, miről is van szó. Az MPP községi tanácstagja azt a pár évvel ezelőtti esetet is felidézte, amikor a zömében RMDSZ-es összetételű torjai önkormányzat "felső utasításra" a Székelyföld területi autonómiája fogalma ellen szavazott. Bokor azt is javasolta, hogy Kádár Gyula könyve legyen tananyag a székelyföldi iskolákban. Torján is gondok vannak, idegenek költöznek a községbe – mondotta –, akiknek maga a polgármester biztosított házépítésre területet. Daragus Attila polgármester szükségét érezte a visszavágásnak: arra kérte Bokort, magyarázza meg az embereknek, hogy gazdasági szempontból mit is jelent az autonómia. A személyeskedésbe torkolló vitának Ferencz Csaba vetett véget, azt hangsúlyozva, hogy helyet kell adni a különféle véleményeknek, nem szabad senkibe belefojtani a szót. Farcádi Botond is hozzáfűzte: néhány hét múlva a lap sorozatot indít az Európában létező és működő autonómiaformákról. A magyarságra leselkedő veszély most nem Bukarestből jön – vélekedett Daragus –, közöttünk van, négy embert, Tőkés Lászlót, Markó Bélát, Szász Jenőt és Kelemen Hunort kellene egy asztalhoz ültetni.
Kiss Magdolna ny. óvónő arra kérte a hallgatóságot, hogy ne csak a hibákat vegyék észre és tegyék szóvá, hanem az eredményeket is értékeljék, mert vitával nem sokra megyünk, a különböző magyar pártoknak össze kellene fogniuk a közös cél érdekében. Nincs szükség ennyi magyar pártra – vélekedett. Bene Róbert futásfalvi lakos az óvónő gondola­tait folytatva az egység szükségességére hívta fel a figyelmet, arról is szólva, a fiatalok kénytelenek elhagyni szülőföldjüket, mert itthon nincs munka- és megélhetési lehetőségük. Kerekes Álmos helyi önkormányzati képviselő azt kérte, hogy a lap Gazdakör rovatában megjelenő cikkeket írják közérthetőbben, hogy "a parasztok is megértsék, ami le van írva", és bővebben írjanak a pályázási lehetőségekről. Albert Teréz MPP-s önkormányzati képviselő kiemelte: mindenkinek jogában áll, hogy különböző pártoknak legyen a tagja. "Mi védjük apáink földjét, nem az ügyész úrnak, nem az ügyvéd úrnak, nem a rendőr úrnak kell kiszolgáltatni a mi dicsőségünkért, hanem – Wass Al­bert szavait idézve – Adjátok vissza a hegyeinket!" – hangsúlyozta Al­bert Teréz, aki a szombati szám kézbesítése körüli problémákat is szóba hozta: "Mi a Háromszéket – miként a Duna Televíziót a nemzet televíziójának – a nemzet lapjának tekintjük, mert nem a zsarnokok himnuszát zengi, független és politikamentes lap." Daragus Attila ismét szükségét látta a replikázásnak, a személyeskedésnek Farcádi Botond vetett véget, kiemelve, hogy "a hölgynek jogában áll elmondani a véleményét".