Az EB még januárban indított három kö­telezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap azt mondta: a magyar kormány úgy látja, hogy a kötelezettségszegési eljárások egy részét már most le lehet zárni, ugyanis megállapodásra tud jutni az EB-vel. "Egy-két ügyben pedig könnyen elképzelhető, hogy a bizottság majd egy újabb fázisba lépteti az eljárást, hiszen nem tudunk megegyezni, megállapodni, vagy az érveinket nem fogadják el" – közölte.
A Károlyi-szobor eltávolítása ellen
Az MSZP tiltakozik a budapesti, Kossuth Lajos téri Károlyi Mihály-szobor esetleges eltávolítása, s ezzel együtt a "köztársasági eszme felszámolása" ellen. A párt tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen a parlamenti frakció több tagja részt vett, Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető azt mondta: néhány nappal ezelőtt "gyáva módon", az éj leple alatt Károlyi Mihály szobrát fizikailag, József Attila szobrát szimbolikusan egy ketrecbe, rácsok mögé zárták, azért, hogy "majd egy éjszaka titokban, mint a diktatúrák idején, értük jöjjön egy nagy fekete autó és eltüntesse a köztársasági eszme, a szabadság két jelképét".
Nem vesznek el uniós forrásokat
Andor László szerint Magyarországtól nem vesznek majd el uniós forrásokat. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa szerint "gyakorlati valószínűsége nincs" annak, hogy "tényleg elveszne bármilyen összeg, akár egy euró is". Mint mondta, érdemesebb ezt technikai kérdésnek tekinteni, ami a következő hónapok folyamán meg fog oldódni. Szavai szerint "gyakorlatilag sínen van egy olyan folyamat, amely megoldhatja a még nyitott kérdéseket ezzel kapcsolatban". Február 22-én jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
Megkezdte az aláírásgyűjtést az LMP
Az LMP teljes parlamenti frakciója gyűjtötte tegnap délelőtt a párt népszavazási kezdeményezéséhez szükséges aláírásokat, az interneten hétfő délig több mint 24 ezren támogatták az LMP kezdeményezését. A szervezet jelenleg négy kérdésben akar népszavazást indítani: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, a munkahelyi próbaidő maximum száz nap legyen, a szabadság kétharmadának kivételéről a munkavállaló döntsön, az álláskeresési járadékot pedig 260 napon keresztül folyósítsák, ötödik javaslatuk, hogy a korábban megszerzett nyugdíjakat ne lehessen visszamenőlegesen elvonni, még az alkotmánybíróság előtt fekszik.
A DK nem kér a közkegyelemből
A Demokratikus Koalíció (DK) politikusai nem kérnek a közkegyelemből, mert szerintük nem követtek el bűncselekményt, amikor tavaly december 23-án csatlakoztak az LMP által kezdeményezett tüntetéshez, sőt, feljelentést is tesznek, hogy kiderüljön: a kormány utasítására jogtalanul vették őrizetbe a DK négy országgyűlési képviselőjét: Gyurcsány Ferencet, Kolber Istvánt, Molnár Csabát és Vadai Ágnest. A DK álláspontja szerint a közkegyelemről szóló kormányzati javaslatnak az a célja, hogy ne legyen a letartóztatásokból bírósági ügy, és így ne derülhessen ki, hogy nem történt bűncselekmény, és jogtalan volt az őrizetbe vétel. Éppen ezért a DK képviselői nem vettek részt a közkegyelemről szóló javaslat tegnapi zárószavazásában, mely szerint közkegyelmet kaptak mindazok, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt.