Elsőként Ivan Nicolae fogalmazta meg fenntartásait: szerinte sebtében összedobott, formai hibáktól hemzsegő szövegről kell dönteni, és jó néhány pontatlanság igen kínos, ezeket mindenképpen ki kell javítani. Rodica Pîrvan a mintegy harmincoldalas, sok mellékletet tartalmazó tervezetnek az iskolakerülésre vonatkozó pontját bővítené, mert igen sok diákot látni délelőttönként a bárokban, szórakozóhelyeken, és olyan is van, aki délelőtt ittasan állít be az iskolába.
Antal Árpád polgármester kikérte magának: a városvezetőségnek nem feladata a gyermeknevelés, és nem is fog olyan iskolát fenntartani, amelynek tanulói nem a padban ülnek. Az iskola büntethet az igazolatlan hiányzásokért, a magaviseleti jegy levonásával vagy akár kicsapással is, nevetséges a szülők és tanárok mulasztásait az önkormányzat nyakába varrni. A Brâncuşi-iskola igazgatónője szerint a fejkvótarendszer miatt senki sem fogja kicsapni a diákokat, a szigor azonban elengedhetetlen, hiszen súlyos gondok vannak az oktatásban. A vita élét a további közbeszólások elvették: Gazda Zoltán észrevette, hogy néhány panzió kimaradt a tervezetből, Valeriu Şerban pedig úgy vélekedett, hogy egyszerre mindent amúgy sem lehet megoldani, maga a közrendért felelős helyi rendőrség is új intézmény, ez a terv azonban egy jó kezdet, később lehet ezt még igazítani – negyedévente úgyis elemzik a helyzetet. Antal Árpád még ígéretet tett a formai hibák kiküszöbölésére, és a határozatot egyöntetűen megszavazták. Az ülés után a helyi rendőrség vezetője, Hadnagy István elmondta: ők valóban razziáznak délelőttönként a bárokban, de nem a diákok hiányzásait ellenőrzik, hanem azt, hogy a csaposok betartják-e azt a törvényt, amely tiltja, hogy kiskorúaknak alkoholt és dohányt adjanak el. Ha nem, az eladót büntetik meg, első lépésben 100–500 lejre, de ha visszaesést észlelnek, be is zárathatják az egységet. Az egész tervezetről annyit közölt, hogy a rendőrséggel közösen dolgozták ki, lényegében szétválasztották a hatásköröket.