Németh Zsolt kitért arra is, hogy a kapcsolatok a romániai magyarsággal sokrétűek, párbeszédet folytatnak a politikai pártokkal, de fontos a civil társadalommal való együttműködés is.
Hozzáfűzte: a Románia és Magyarország közötti együttműködés stratégiai szövetséggé alakult, és abban érdekeltek, hogy ez a jövőben is fennmaradjon. Kiemelte: bíznak abban, hogy a két ország közötti kedvező légkör a jövőben is fennmarad, és azt a romániai idei választási kampány sem befolyásolja majd.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke emlékeztetett, hogy Európa egyik legsikeresebb autonómiája Dél-Tirolban született Ausztria és Olaszország államközi együttműködésének eredményeként. Mint mondta, a magyar–román alapszerződés értelmében a romániai magyar kisebbség helyzete államközi együttműködés tárgya, tehát az alapszerződésből következik, hogy a székelyföldi autonómia megteremtése is államközi szerződés tárgya. A székelyföldi politikus örömét fejezte ki, hogy jó a két ország között az együttműködés, és így a kényesebb kérdéseket is meg lehet tárgyalni. Reményének adott hangot, hogy a magyar külügyi tárca sikeresen képviseli majd, hogy az intézményi garanciákat a két állam közötti tárgyalásokon, illetve részvételükkel egy háromoldalú tanácskozáson napirendre tűzzék.
A romániai népszámlálási adatokat érintő kérdésre válaszolva kiemelte: sajnálatos és szomorú a romániai magyarság lélekszámának csökkenése. A tíz év alatt bekövetkező, kétszázezer fős apadásból azonban mintegy 50 ezer a Székelyföldre eső rész, tehát a lélekszámfogyás elsősorban a szórványmagyarságot érintette. Izsák Balázs létfontosságúnak nevezte, hogy a szórványosodás Székelyföldön ne induljon el.
A közelgő választásokon az SZNT szerepvállalását firtató kérdésre úgy reagált: az SZNT-nek nem feladata, hogy döntőbíró legyen, tagjai között jelen vannak a különböző pártok képviselői. Azt szeretnék, ha a politikai közbeszédben az autonómia megteremtésére kerülne a fő hangsúly.
