Két témában – az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében – az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentették: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek. Ugyanígy járnak el – szintén további információkat kérnek – a bírói függetlenség ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.
A brüsszeli testület megállapította: az az ígéret, hogy meg fogják változtatni a központi bank függetlenségét befolyásoló magyar jogszabályt, választ ad "néhány kulcsfontosságú aggályra". Most arra van szükség, hogy testet öltsenek, tényleges új jogalkotásban igazolódjanak ezek a magyar kötelezettségvállalások. Emellett Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat kell tisztáznia. "A bizottság e pótlólagos bizonyítékok és tájékoztatás függvényében fog dönteni a további lépésekről. Ugyanakkor a bizottságnak még mindig vannak aggodalmai az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel és az ország adatvédelmi felügyelőjének függetlenségével kapcsolatban" – olvasható a Brüsszelben írásos formában is közzétett tájékoztatásban.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke úgy nyilatkozott: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, "de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően". Reding e tekintetben a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályozást emelte ki. Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a központi bankra vonatkozó jogi szabályozást. "Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást" – mondta Rehn.
A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni – közölte a miniszterelnök szóvivője és a kormányszóvivő. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány szerdán jóváhagyta, és még a nap folyamán megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak – tudatta közös közleményben Szijjártó Péter és Giró-Szász András. Hozzátették, hogy a nyitva maradt kérdésekről a kabinet készen áll a további konzultációra az Európai Bizottsággal.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kis eredmény is eredmény, és meggyőződésük, hogy a fennálló vitás kérdésekben is Magyarországnak van igaza – reagált az EB döntésére a KDNP. A Fidesz szóvivője szerint az EB bejelentése azt bizonyítja, hogy a magyar parlamenti döntések összhangban vannak az európai joggal és az európai értékekkel, "hiszen a bizottság elfogadta a kormány válaszát a felvetett kérdések döntő többségében". Selmeczi Gabriella közleményében emellett azt írta: a Fidesz továbbra is támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány kijavítja a múlt hibáit, megújítja Magyarországot, és átszervezi az államadósságot újratermelő nagy rendszereket.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint egyre valószínűbb, hogy a kormány nem akar megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, hiszen az IMF addig nem kezd tárgyalást Magyarországgal, amíg a kormány és az Európai Unió közötti jogi vita tart. Hozzátette, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány húzza az időt, de valójában nem akar megállapodni az IMF-fel. Ez viszont – folytatta – "életveszélyes" magatartás, mert újabb hitelvesztést okoz, veszélyezteti a forint árfolyamát, ebből adódóan sokak megélhetését is.
A Jobbik szerint nem meglepő, hogy az EB úgy döntött, folytatja a kötelezettségszegési eljárásokat, Balczó Zoltán hangsúlyozta: a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy "egy kettős mércét alkalmazó birodalom gyarmatává süllyedt", hiszen amíg Csehország fenntarthatja a Benes-dekrétumokat, Szlovákia pedig a nyelvtörvényét, addig Magyarországgal szemben eljárás indulhatott például a bírák korhatárával kapcsolatban.
Az LMP szerint előre lehetett számítani az EB döntésére, Heltai László szóvivő úgy fogalmazott, a döntésre azért is lehetett számítani, mert a bírói korhatár, illetve az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében hozott hazai jogszabályok nemcsak az európai joggal ütköznek, de "az ország érdekével is ellentétesek".
Üdvözölte az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar néppárti képviselőcsoport tegnap, hogy az Európai Bizottság a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos "vitás kérdések jelentős részét lezárta", míg a Zöldek frakciójának közleménye szerint az jelent előrelépést, hogy a testület két kérdésben az eljárás folytatása mellett döntött.
