Arra voltunk kíváncsiak, nők napján mit kívánnak, mit szeretnének leginkább a körülöttünk élő lányok, asszonyok. Némelyek ünnepelni készülnek, szűkebb vagy tágabb közösségben, mások csak arra vágynak, bárha néhány percre feledni tudnák a válságos mindennapok nyomasztó gondjait, a megterhelő munkát, ha szeretteik közelükben lennének, és nem több száz kilométerre, mert éppen külföldön kénytelenek dolgozni, munkahely, pénz, ezek is a kívánságok közé tartoznak – legfontosabb azonban az egészség, a családi békesség, a szeretet.
Zsidó Klára kézdivásárhelyi betegnyugdíjas: A nőnapra mit kívánhatok mást, mint egészséget magamnak és családom számára, hiszen ez a legnagyobb kincsünk. És persze, férjemtől szeretetet egy szál virág kíséretében.
Fülöp Magdolna, a kézdivásárhelyi kórház munkatársa, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesüle­té­nek elnöke: Nagy izgalommal várom a nők napját, hiszen az egyesület szervezésében megnyitjuk a Vigadóban Para Mária kiállítását, majd a székházba vonulunk, ahol nőnapi mulatságot tartunk. Erre az alkalomra még zenészt is hívtunk. Az egyesületi tagok, mint mindig, most is együtt ünneplik március 8-át.
Csüdör Katalin könyvtáros, Kézdiszentlélek: Három lányommal együtt egy szál virág kísére­tében csak kisebb ajándékot várok el férjemtől. Számomra nem az ajándék, hanem a szeretet és a megértés a legfontosabb.
Papp Kinga irodavezető, Kovászna: Semmi különöset nem kívánok nőnapra. Csupán azt, hogy legyen egészség, boldogság az egész családban. Gyerekeim és férjem mindig felköszöntenek, virágcsokrot, kis ajándékot kapok. Ez nekem az ünneplés minden évben.
Szakács Tatjána könyvtáros, Kovászna: Hogy mit kívánok nőnapra? Sok boldogságot, egészséget mindenkinek, egyetértést a családban. Minden nőnek legyen munkahelye, pénze. A nőnapi ajándék, az a virág, egy kis meglepetés. Először a munkatársakkal, majd a családdal szoktuk ünnepelni a március nyolcadikát, ez sem mindennapi a nők számára.
Korodi Rozália, Szentivánlaborfalva: Kapjak egy szál virágot, egy mosolyt, egy jó szót. Békességet, szeretetet kívánok minden nőnek, azt, hogy legyenek értékelve kellőképpen, úgy, ahogy cselekednek és ahogy tevékenykednek. Ők a család szíve, sok minden mozgatóerői, ahhoz, hogy valami sikerüljön, nagyban hozzájárulnak a nők. Nem csak édesanyák, egyéb tevékenységet is előremozdítanak, szerényen, háttérben. A férfiak reprezentálnak, de a nők sokat tesznek a jó cél érdekében, mindenki lehetősége szerint. A helybéli nőszövetség tagjaival pénteken ünnepeljük a nőnapot, ez alkalomból társaimnak sok örömet, jó egészséget kívánok, akárcsak a nőszövetség vezetőjének, Pap Mária unitárius esperes asszonynak, aki számos elfoglaltsága mellett megszervezi a kellemes estéket.
Szabó Mária biztosítási ügynök, Zabola: Nem is tudom, mit lehetne kívánni. A család az első, ha itt minden rendben van, akkor a nőnek nem kell nagyobb ajándék. A gyerekeknek kívánom, hogy tudják megállni helyüket az életben. Nem könnyű manapság elindulni az életben, mi támogatjuk őket, de egy kis szerencse is kell ahhoz, hogy minden rendben legyen.
Incze Eszter tanuló, Barót: Mi, nők szeretünk a figyelem középpontjában lenni, így igencsak jólesik, ha egy évben egyszer kiváltképp ránk figyelnek. Szerintem ez a figyelem a legfontosabb, azaz mindegy, hogy mit kapok, csak szívből jöjjön. Szerintem ez a legnagyobb érték.
Alexandra Popescu tanuló, Barót: Március elsején virágot és márciuskát kaptam barátaimtól. Jólesett, hogy gondoltak rám, és megleptek. Bár szépek, az elmúlt napokban nem hordtam őket, de a nők napja alkalmából minden bizonnyal kitűzöm valamelyiket. Én megelégszem ezekkel a szimbolikus ajándékokkal, mást nem is kérek.
Trinfa Zsuzsanna alkalmazott, Barót: Tegnap három meglehetősen hanyag férfi után kellett takarítanom, ami miatt kicsit kiborultam, így egy szabadnapot kérnék. Jó lenne, ha munkába sem kellene jönnöm, s otthon is más végezné el a ház körüli dolgokat, a férfiak pedig lesnék gondolataimat, hogy kiszolgálhassanak. Nem is lenne rossz...
Boda Judit zálogházi becsüs, Kisbacon: Számomra a legnagyobb kincset az jelenti, hogy kicsi gyermekeim tiszta szívből felköszöntenek, s hogy nekem is van, kit felköszöntenem. Ennél többre nem is vágyom.
Mocan Melinda, Sepsiszentgyörgy: Ezen még nem gondolkoztam, talán mert nem hiányolok semmit: engem minden évben már napokkal előre felköszönt a férjem, és elhalmoz kedvességével. Igaz, szeretetből, odafigyelésből soha nincs sok, mindig elkel, hogy értékeljék a nőt az emberben. Ajándékokra nem vágyom, inkább több ilyen szép napra.
Szabó Mária, Sepsiszentgyörgy: Én arra vágyom, hogy ne csak egy díszes csokorral és nagy garral átvállalt mosogatással, kötelességszerűen tudják le a nőnapot a férfiak, hanem hogy néha minden ok nélkül is hozzanak egy szál virágot, vagy csak egyszerűen vegyék észre, hogy más is fáradt a munka után, és ne csak hivatalos ünnepeken legyenek segítőkészek, udvariasak. És szeretnék végre igazi tavaszra ébredni.
Both Ágnes, Sepsiszentgyörgy: Virágra, romantikus estére, meghittségre – esetleg egy kis meglepetésre, de nagyobb felhajtásra nem vágyom.
F. Zita, Sepsiszentgyörgy: Tekintve, hogy éppen nyakig vagyunk a saját kezűleg végzett lakásfelújításban, a mai napra konkrétan csak annyit szeretnék, száradjon hamar a fal, és tudjuk összeszerelni az emeletes ágyat, hogy hazajöhessenek végre a gyermekek a nagyszülőktől. A konyhában még nem tudunk egyszerre leülni, de legalább együtt leszünk, megbeszélhetjük a holnapi leckét, s valódi, nem telefonos puszit kapunk lefekvéskor. Nagyon szeretném azt hallani a férjemtől, hogy nem kell visszamennie Németországba dolgozni, mert elég nehéz így, hogy csak két-három havonta látjuk, de erre kevés az esély. És erre igazán semmi, de azért elmondom: nagyon szeretnék a pár éve elhunyt édesapám viccelődésén mérgelődni reggeliben.
Összeállításunk szerzői: Bokor Gábor, Csinta Samu, Demeter J. Ildikó, Hecser László, Iochom István, Mózes László