A szervezők a fiatalok és idősek egymásra figyelését, egymás segítését hangsúlyozták. Fontos, hogy a közösség ismét megélje a közösségi szellemet, az idősek átadják tudásukat, tapasztalataikat, a fiatalok pedig segítsék őket. Tudjunk ismét együtt örülni, ünnepelni! A rendezvényt meg­tisztelte jelenlétével Váncsa Ildikó, a kézdivásárhelyi nyug­díjasklub vezetője is.
KISGYÖRGY LÁSZLÓ, Sepsiszentgyörgy. Olyan prob­lémával fordulok a nyilvánossághoz, amely nem csak engem bosszant, hanem más lakókat is. Azokról a riasztós autókról van szó, amelyek jó néhányszor maguktól beindulnak éjjel, megzavarva ezzel a környéken alvók nyugalmát. Nem egyedi és nem egyszeri esetekről van szó. Nappal még elviselhető a vijjogás, de éjjel borzasztó, amikor ezek a hangok többször is felébresztik az embert. Szeretném, ha az illetékesek valamilyen jogorvoslatot találnak az ilyen esetekre, amelyekről akár bizonyítékokkal (videofelvétellel) is tudok szolgálni.
BOROS BÉLA, Sepsiszent­györgy. Az ügyészségről vártam egy fontos értesítést, és végül meg is kaptam, de hogyan! Mivel aggódtam azért, hogy nem jött meg, március hatodikán elmentem a postára érdeklődni – azt mondták, oda sem érkezett semmi. Másnap ismét érdeklődtem, ugyanazt a választ kaptam. Amikor hazamentem, az ajtómba szorítva találtam meg a várt küldeményt – egy ajánlott levelet, amit személyesen kellett volna átvennem a postástól! Kikérdeztem a szomszédokat, és megtudtam, hogy egyikük a földön találta meg, átadta a másiknak, az a harmadiknak, és ő aztán az ajtókeretbe csúsztatta. Azt hiszem, valaki packázik velem.