Az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte óta már hatodik alkalommal tartanak parlamenti választásokat ma Szlovákiában. A választásokon huszonhat politikai párt listáján csaknem háromezer képviselőjelöltre adhatja le voksát a közel 4,3 millió választásra jogosult polgár.
Az utolsó népszámlálás eredményei szerint Szlovákiában csaknem 460 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez az összlakosság 8,5 százalékát jelenti. Mivel a szlovákiai magyar lakosság körében magasabb az idősebb korosztályok részaránya az országos átlagnál, a szlovákiai magyar választók aránya is magasabb, mint a nemzetiségi megoszlás szerinti 8,5 százalék, mintegy 400 ezer fő.
Ennek a több mint 400 ezer potencionális szavazatnak a megszerzését leginkább két párt tűzte ki célul: a Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a 2009-ben létrehozott, Bugár Béla vezette Most–Híd, amely szlovákiai, magyar többségű jobboldali polgári pártnak vallja magát. A legutóbbi felmérés szerint mindkét párt bejutna a parlamentbe, az MKP a szavazatok 5,5 százalékát szerezné meg, a Most–Híd pedig a voksok 7 százalékát kapná.
A szlovákiai parlamenti választásokon azok a határon túl élő szlovákok is szavazhatnak, akik szlovák állampolgársággal igen, de állandó szlovákiai lakhellyel nem rendelkeznek. A választásokon azonban nem vehetnek részt azok a szlovákiai magyarok, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően a szlovák állampolgársági törvény értelmében megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, és így nevük nem szerepel a választói névjegyzékben.
Tiltakozik a magyar kormány
A Nemzetpolitikai Államtitkárság közleményben reagált a magyar állampolgárságuk miatt a szlováktól megfosztott felvidékieket ért zaklatások ügyében. Eszerint a magyar kormány felháborodással értesült arról, hogy a szlovák rendőrség otthonában, illetve munkahelyén zaklatta a Révkomáromban élő Boldoghy Olivér vállalkozót és Fehér István tanárt. "Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy Szlovákiában a választások előtti kampányidőszak most sem telt el a magyarság megfélemlítésére irányuló próbálkozások nélkül. Megdöbbentő, hogy ezúttal nem valamelyik politikai párt, hanem a hivatalos hatóságok részéről következett be olyan lépés, amely azt célozta, hogy a magyar közösségben a fenyegetettség érzését keltse. Bízunk benne, hogy nem éri el valódi célját a hatósági lépés, és nem elbizonytalanítja, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti a magyar közösség tagjait az ellenük irányuló megfélemlítési szándék" – áll a közleményben.
