Már lerágott csont, hogyan vesztünk össze Olaszországgal, s készülünk szópárbajra Nagy-Britanniával és Spanyolországgal is a romániai emigránsok ügyében, ezeknél nagyobb baj, hogy az Európai Unió alkalmazni készül a csatlakozási szerződés védzáradékának a mezőgazdasági támogatások kifizetésének befagyasztására vonatkozó tételét. Kaptunk ugyan néhány napos haladékot kuszált dolgaink rendezésére, de ki tudna néhány nap alatt rendet tenni egy olyan mezőgazdaságban, mely döntő hányadában 18—19. századi viszonyokat mutat, semmi nyoma egy korszerű agrárium megteremtésének.
Az emigránsok dolgában az Európai Unió salamoni ítéletet hozott, visszafogott nyilatkozatot tett közzé: uniós polgárokat csak egyéni elbírálás alapján lehet kiutasítani, kiebrudalni az uniós országokból. Ha a közrendet, a nemzetbiztonságot fenyegetik, ha bűntényeket követtek el. De még így is lehet fellebbezési joguk. Igen, valahogy így lenne méltányos ez, de az érintett országok bizonyosan nem rajonganak a bőkeblű vélekedésért.
Újabb port, diplomáciai bonyodalmat keltett és kavart most Bukarestben az Egyesült Államok nagykövetének vélekedése, miszerint a hazai büntető törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó procedurális szabályozás nagy garral elkezdett (az egyik házban már meg is szavazott!) módosításai nem csupán a honi jogrendet, a bűnüldözés hatékonyságát veszélyeztetik, hanem nemzetközi kihatású kockázatokkal is járnak. Arról van szó, hogy teljesen kiiktatnák az úgynevezett titkosszolgálati eszközök és módszerek használatát: a telefonbeszélgetéseket csak az érintettek előzetes figyelmeztetésével (beleegyezésével?) lehetne végezni, tilos lenne a motozás, a házkutatás bírói végzés nélkül stb., stb.
Nicolas Taubman nagykövet szerint így nyugodtan végleges szabadságra lehetne engedni a rendőri és az ügyészségi nyomozókat, s a mai világban a nemzetközi terror fenyegetése, a kriminalitás fokozódása közepette az állam szerveit a leghatékonyabb módszerektől fosztanák meg. Taubman úr bizonyosan a nyugati világ, elsősorban az Egyesült Államok érdekeit tartja szem előtt, annak mundérbecsületét védi, hiszen köztudott, hogy arrafelé inkább beszigorítanak, mint könnyítenek. Ők tudják, miért.
Bogdan Olteanu házelnök gyorsan ki is kérte a parlament nevében az amerikai nagykövet magatartását, mondván, durván beavatkozik a román törvényhozás rendjébe. Mások tovább is mennek a felháborodásban, s azt állítják, hogy ez a Bush-kedvenc nagykövet nem is képviseli Amerika véleményét és álláspontját, hanem saját szakállára ágál és izgat...
Félig komolyan kérdezem: nem kellene kiutasítani?!