Gábor Áron-díj a magyar képviselőknekDíjazott autonómiaharc

2012. március 12., hétfő, Közélet

A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében díszelő­adás keretében adták át szombat este az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2011-es évi Gábor Áron-díját.

  • A díjazás után a Székely Vértanúk emlékművénél koszorúztak. A szerző felvétele
    A díjazás után a Székely Vértanúk emlékművénél koszorúztak. A szerző felvétele

Az SZNT által alapított Gábor Áron-díjat azok kapják, akik az adott évben a legtöbbet tették a szervezet ki­zárólagos célja, Székely­föld autonómiájának kivívása érdekében.
Az SZNT küldöttsége 2010. szeptember 15-én tanácskozott a magyar delegáció tagjaival, akik vállalták, hogy támogatják és képviselik az Európa Tanácsban Székelyföld autonómiatörekvését. Az azt követő ülésszakokon a magyar delegáció minden alkalmat kihasznált, hogy Székelyföldre terelje a figyelmet, a közgyűlés pedig megismerje a székelyek jogos és az Európa Tanács dokumentumaival is összhangban levő törekvését. A legjelentősebb megvalósítást, az igazi áttörést a 2011/1832. számú határozat jelentette, amely magyar kezdeményezésre tette a tagállamok feladatává az autonómia szavatolását az önrendelkezési jog biztosítása érdekében.
Laudációjában Izsák Ba­lázs, az SZNT elnöke úgy fogalmazott: míg Gábor Áron annak idején harangokból öntött ágyút, addig nekünk most az ágyúkból kell harangot öntenünk, hogy azok hirdessék a székelység autonómiaküzdelmének jogosságát és tö­retlenségét.
A küldöttség 14 tagjából 12-en jelentek meg Marosvásárhelyen, ahol immár másodszor rendezték a Gábor Áron-díj átadó ünnepségét a Székely Vértanúk emléknapján. A delegáció vezetője, Braun Márton hangsúlyozta valamennyi magyar parlamenti párt képviselőjének aktív részvételét a munkában, illetve hogy az autonómiaigény egybecseng a magyar állam és a magyar nemzet egységes akaratával, egybevág a többi európai nemzettel közösen vállalt értékekkel. "Amit önök kérnek, a nemzeti önrendelkezés, megalapozott és jogszerű" – jelentette ki Braun Márton.
A vártnál kisebb érdeklődői létszám, viszont annál több rendőr és csendőr jelenlétében rendezett megemlékezésen több küldöttség is koszorúkat helyezett el a Székely Vértanúk postaréti emlékművénél, ahol 1854-ben ezen a napon végezték ki a Makk-féle összeesküvés székely tagjait: bágyi Török Jánost, martonosi Gálfi Mihályt, nagyváradi Horváth Károlyt. Az emlékműn szereplő Jókai Mór-idézet szerint a cél, amelyért a mártírok életüket adták, a "törvényes, szabad és független nemzeti állás." Az SZNT nyolc éve kezdődött tevékenységének fókuszában a Szé­kelyföld "törvényes, szabad és független nemzeti állásának" a területi autonómia intézményei révén való 21. századi megvalósítása áll.


Tíz-húsz év alatt megvalósítható
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, aki szombaton megkapta az SZNT Gábor Áron-díját, azt nyilatkozta, hogy Romá­niában az autonómia 10–20 éven belül valósággá válhat. "A román politikai elit egy része jelen pillanatban gyanakodva figyeli ezeket a dolgokat, de ha megfigyeljük Románia történelmét, láthatjuk, a román politikai elit mindig nyitott volt az új elképzelésekre, amelyek jöttek, és előrevitték az országot. Én úgy gondolom, jelenleg Európában csak együttműködéssel és partnerséggel tudjuk leküzdeni a létező és eljövő problémákat. Hatalmasak a demográfiai problémák, nagyon nagyok a bevándorlási gondok. Mindez­zel csak partnerségben, együttműködéssel tudunk megbirkózni, és úgy gondolom, a román politikai elit nyitott lesz a Nyugat-Európából érkező új ötletekre, köztük az autonómiára" – mondotta Kalmár.
A magyar küldöttség másik tagja, Gaudi-Nagy Tamás elmondta, azt várja a román államtól, ültesse életbe a 2011/1832-es határozatot, amelyet Kal­márral közösen terjesztettek be, és amelyet elfogadott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének túlnyomó többsége. "A 2011/1832-es határozat előírja az EU-s tagállamoknak, köztük Romániának, hogy a területén élő őshonos kisebbségek számára – itt a magyar közösségre utalok – meg kell adniuk az autonómiát, ha egyértelműen megfogalmazódik az erre vonatkozó igény. (...) A területi autonómia lehetőség az összes etnikai, etnikumközi probléma megoldására, és nagy lehetőség a gazdasági fejlődésre. Az SZNT autonómiastatútumának törvényes formát kellene adni, hogy biztosíthassa a székelység és egész Románia virágzását" – mondotta Gaudi. Kifejtette azt is, hogy ellenkező esetben "Románia elég elfogadhatatlan jelenség lesz az európai szalonban", azaz "olyan ország, amelyet nem lehet komolyan venni".

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2012-03-12: Sport - :

Hősök, győztesek 12. (2012 az olimpiai játékok éve)

Ötkarikás úszóvilág (2.)
Mellúszás. A úszósport "veteránja", Guts Muth már 1798-ban megjegyezte, hogy ez az úszásnem egész Európában elterjedt. Ennek ellenére hiányzott az első két újkori olimpia műsorából. A harmadik olimpián a 440 yardos mellúszás szerepel, a klasszikus 200 méteres távot csak 1908-ban rendezik meg.
2012-03-12: Közélet - Iochom István:

Ünnepre hangoló kiállítás

Tegnap délben a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az immár huszonharmadik alkalommal szervezett, a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek hagyományos, március 15-ét köszöntő ünnepi kiállítása, melyen idén harmincnyolc képzőművész mintegy ötven munkával tiszteleg nemzeti ünnepünk előtt.