Hermészkedő Műértelmező Vetélkedő: az irodalmi művekben rejlő szépségek felkutatása, az érték átértelmezése, új környezetbe való helyezése, s így talán kisebb kalandnak is beillik. Nem a merev, a szűken vett lexikális tudás visszaadása a fontos, sokkal inkább annak bizonyítása, hogy a megismert alkotás igenis, befogadóra talált. Pénteken és szombaton Erdély kilenc városának tizennégy középiskolájából harminchét diák vett részt a Baróton megszervezett vetélkedő országos döntőjén.
A résztvevőknek most a könyvtár segítsége nélkül írásban, majd csapatokba szervezetten szóban kellett bizonyítaniuk, jól ismerik Tamási Áron (IX–X. osztályosok) és Bodor Ádám prózáját (XI–XII. osztályosok). A diákseregnek nem volt egyszerű megbirkóznia a feladattal, hiszen szöveget kellett felismerniük, érvelniük kellett a megdönthetetlennek hitt tézisek mellett és ellen.
A verseny helyi szervezője, Kékesi-Keresztes Lujza magyartanár szerint a verseny egyik legnagyobb értékét az jelenti, hogy közel hozza az egyetemi oktatókat, a középiskolai tanárokat, az egyetemistákat, azaz a jövő magyar szakos tanárait és a magyar irodalom iránt érdeklődő diákságot. Így nem a hagyományos tanár–diák modell érvényesül, hanem kölcsönössé válik a tudás átadása.
.jpg)
