Az antik világ emberének hétköznapjairól mesélnek az ókori izraeli graffitik, amelyek elemzésére és publikálására egy nemzetközi kutatócsoport vállalkozott. A történelmi források a királyok, hadvezérek és vallási vezetők cselekedeteit beszélik el, míg a közemberek életéről vajmi kevés tudható – írja az EurekAlert (http://www.eurekalert.org) tudományos hírportál.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Tel-Avivi Egyetem ókortudósainak az irányításával tizenkétezer ókori feliratot gyűjtött össze, amelyet múzeumi raktárakban, altemplomokban, barlangokban és régészeti helyszíneken – oszloptöredékeken, falmaradványokon, sírköveken, padlókon, mozaikokon – kutatott fel. A tudósok arra törekedtek, hogy inkább a helyszínen, a maguk "fizikai" valóságában, mintsem rajzokon, fényképeken tanulmányozzák a feliratokat. A csoport rengeteg olyan anyagot is talált, amelyekről korábban soha nem jelentek meg publikációk. A feliratok több mint ezeréves, a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 7. századig, vagyis Nagy Sándor korától az iszlám megszületéséig terjedő periódust ölelik fel. Akadnak közöttük szerelmes versek és egyszavas megjegyzések, sírfeliratok, kinyilatkoztatások, hitre vonatkozó kérdések, vagyis csupa olyasmi, ami nem szerepel sem könyvekben, sem a pénzérmeken.
"Sohasem végeztek ilyen átfogó elemzést ókori feliratok esetében. A korábbi projektek általában egyetlen szempontból – kulturális, nyelvi vagy tematikus válogatásban – foglalkoztak a témával. A jelenlegi kutatás során viszont az összes feliratot elemezzük, függetlenül attól, hogy milyen nyelven íródtak, hány szóból álltak, vagy miről szóltak" – magyarázta a kutatásokat irányító Jonathan Price, a Tel-Avivi Egyetem ókortudományi intézetének professzora.
A feliratok többségét, különösen a sírfeliratokat egyszerű emberek írták, nevüket, foglalkozásukat, családi kapcsolataikat nem őrizték meg más források. A feliratokból azonban nemcsak az ismerhető meg, hogy hogyan élt az átlagember Izrael területén, hanem a közigazgatási rendszerről és a vallási intézményekről is rengeteg értékes információhoz juthatnak a tudósok. "A modern Izrael területe az ókorban igen sűrűn lakott, multikulturális, nyelvileg sokszínű világ volt, ahol rendkívül magas volt az írástudók aránya" – emelte ki Price professzor. Mint kifejtette, az összes szöveget elemzik, lefordítják, és a terület vezető szaktekintélyeinek kommentárjával látják el. A kutatóknak számtalan nehézséggel kell megküzdeniük, hiszen a feliratok közül sok megsérült, számtalan esetben nyelvtanilag pontatlanok, vagy helyesírási hibákat tartalmaznak.
A tíz nyelven íródott tizenkétezer feliratot kilenc kötetbe rendezik. Az első, amely a Kr. u. 1. századi jeruzsálemi feliratokra összpontosít, már napvilágot látott, a záró kötet a tervek szerint 2017-ben jelenik meg.
