BĂSESCU, A MEGALÁZOTT. Miközben az államfő arról panaszkodik, mennyi megaláztatás érte második mandátumában, megfeledkezik arról, hogy ő hány embert alázott meg.
A szájára vett újságírókra nem érdemes szót vesztegetni, elvégre azok mindig amolyan bokszzsákok voltak, s bírniuk is illik az ütéseket, de Băsescu nem kímélte a politikusokat sem, Victor Pontát például majomnak nevezte, aki párttársai kedvéért illegeti magát, Mihály királyról kijelentette, hogy az oroszok cselédje volt, Raed Arafatot lehazugozta, később, amikor rájött, hogy emiatt ellene fordult a közhangulat, elnézést kért. És a sor folytatható Dinu Patriciuval, Sorin Ovidiu Vântuval, de másokkal is. (Adevărul)
LEÉGETT A HÁROMKUTI CSÁNGÓ ISKOLA. Péntekre virradóra leégett a csángóföldi, Neamţ megyei település, Háromkút magyar iskolája. A palával borított, faszerkezetű ingatlan percek alatt a tűz martalékává vált, a tűzoltókat sem volt idő kihívni. Az iskolai berendezés, a nemrég adományként kapott felszerelés és több mint ezer könyv is odaveszett – nyilatkozta a Transindexnek Imre Anna tanítónő. Az iskolában nyolc, az óvodában tizennyolc gyermek tanult. Most keresik az épületet, amelyben ideiglenesen tovább folytatódhat a magyar oktatás. Az új iskola felépítése érdekében már korábban gyűjtést szerveztek, az akkor nyitott bankszámlaszámokra várják most is az adományokat.
PAZARLÓ ÖNKORMÁNYZATOK. A Számvevőszék jelentése szerint 2010-ben, amikor már válság gyötörte az országot, az önkormányzatok több tízezer eurót költöttek fölösleges dolgokra, és semmibe vették a közbeszerzési törvény előírásait. E tekintetben élen jár Suceava megye, de Krassó-Szörény, Bihar, Temes, Konstanca, Maros megye és Bukarest is. A Számvevőszék adatai szerint fölösleges beruházásokra országos szinten mintegy 86 millió euró olvadt el, nem törvényes bérkiegészítésekre 26 önkormányzat 15,6 millió eurót költött. (Adevărul)
ÉLELMISZERJEGGYEL CSILLAPÍTOTTÁK LE A BÁNYÁSZOKAT. Közös nevezőre jutottak a hét végén a gazdasági minisztérium és a Zsil-völgyi bányászok képviselői: megemelik a veszélyességi pótlékot, azonban nem készpénzben, hanem élelmiszerjegyek által. Februárra a bányászok 300 lejes élelmiszerjegyeket kapnak, márciustól júniusig pedig havi 200 lejest. Júniustól a tervek szerint felszámolják az Országos Kőszénbánya Vállalatot, a négy életképesnek tekintett bányát a marosnémeti és parosényi hőerőművekkel együtt a Hunyad megyei energetikai konszernbe vonják össze, a bezárandó három bánya pedig az Állami Vagyonalap kötelékébe kerül. A megállapodás révén véget ért az utcai tüntetésekkel megspékelt ötnapos sztrájk, a legnagyobb bányászmegmozdulás az 1999-es bányászjárás óta. (Nyugati Jelen)
