Az 1874 és 1883 között Sepsiszentgyörgyön megjelenő Nemere napilap 1876. január 8-i számában olvasható az alábbi vers, amelyet a megjegyzés szerint tréfás kedvében egy vidéki segédjegyző faragott:
Régi mérték mit sem ér már,
Új mértékkel mér a kalmár.
Ha kérsz czukrot, kávét, babot,
Két fontért kapsz kilogrammot.
Hét fontot tesz négy kilogramm,
Négy latot meg hét dekagramm.
Egy gramm egy fertály nehezék,
Ezt jól megjegyezni tessék!
Holdszámra sem mérhetünk már,
E helyett azt mondjuk: hektár.
Englischbittert, szilvóriumot,
Avagy jamaika-rumot
Többé nem itczével mérik,
Ha nem literszámra kérik.
Egy liter három fertály pint,
Boltban benn és piacon kint.
Egy és három fertály akó
Hektólitert szinig adó.
Kilencz rőf meg hét métert tesz,
Ha valaki pántlikát vesz,
Ezt elfeledni nem szabad,
S aki igen: szamár marad!
Eddig a vers, melyet nemcsak az érdekesség kedvéért hoztam szóba, hanem mert emlékeztetni szeretnék néhány régi mértékegységre, amelynek nevét ma már csak szólásaink, népdalaink őrzik. Elég, ha csak a következőkre emlékeztetek: latba esik; sokat nyom a latban; nem rőffel (vagy singgel) mérik az embert; korcsmárosné, száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra!; kisütöttem a zsírját, több volt egy akónál.
Na, de mennyiségileg mit is jelentenek ezek a mértékegységek, melyeknek nagy része használatos volt az európai államok többségében (sőt, némelyik eredete az ókorban keresendő), de mértéke országonként különbözött. A továbbiakban a Magyarországon (vagy esetenként Erdélyben) használt értékek átszámítását közöljük. Az ún. CGS (centiméter, gramm, secundum) vagy MKS (méter, kilogramm, secundum) nemzetközi mértékrendszert K. F. Gauss dolgozta ki 1832-ben. Magyarországon egy 1874. évi törvény rendelkezik e rendszer bevezetéséről 1876. január 1-jei hatállyal. (Ebből is érzékelhető – több más hasonló példa mellett – a Nemere szerkesztőségének törekvése, hogy olvasóit – akár humoros formában is – tájékoztassa a tudomány aktuális kérdéseiről.) Ma már az előbbi bővítéséből kialakított SI-rendszert alkalmazzuk.
Visszatérve eredeti célunkhoz, vegyük sorba a versben felsorolt mértékegységeket. A magyar font (eredete az angol pound) alig több fél kilogrammnál (0,56 kg), a lat a font harmincketted része (innen a versbeli 4 lat annyi, mint 7 deka). A fertály a német viertelből (negyed) származtatható, s egyaránt használták időpont jelölésére (pl. a pontos idő: három fertály négy), tömegmértékként gabona mérésére, mint a régi mázsa (100 font) negyedét. A versben olvasható nehezék a lat magyarosított neve. Az űrmértékek: 1 magyar icce (itce, ice) 0,64 liter, ennek fele a meszely, 1 pint pedig 2 icce. Tehát: 1 pint = 2 icce = 4 meszely. Ezeket, akárcsak az akót (1 akó = 60 magyar icce) a kocsmai italeladásnál, illetve a belföldi borforgalmazásnál használták. A hosszmértéket jelentő rőffel (a német reifből) a textilanyagok hosszát mérték, 1 rőf 78 centiméter, egy felnőtt karjának átlaghossza. Említsük meg a versben nem szereplő singet (62 centiméter), innen a singcsont, az alkar egyik csontjának elnevezése. Végül a talán ma is még legismertebb, a földterületek mérésere használt hold – 1 magyar hold annyi, mint 0,44 hektár, míg a gyakoribb 1 katasztrális hold 0,7 hektár.
