"Március 15. minden magyar ember ünnepe, nincsen különbség közöttünk, az ünnepen egyformák vagyunk, és egyet akarunk" – hangsúlyozta Kelemen Hunor. "A nemzeti ünnepen önvizsgálatot kell tartani: ment-e elébb az autonómia, a magyar szabadság ügye" – jelentette ki Toró T. Tibor. Erdély nagyvárosai közül csak Kolozsváron szerveztek közös ünneplést a romániai magyarság politikai szereplői.
Petőfi és Kossuth vagy a márciusi ifjak követelései ma is aktuálisak, azokat nem ülte meg az esztendők pora, "az ő igazságuk a miénk, minden magyar igazsága" – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben megrendezett tegnapi ünnepségen. Az István téren megjelent több száz ünneplő előtt az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: 164 éve más-más eszközökkel és körülmények között, de ugyanazért a célokért küzd a magyarság, jólétet, biztonságot, szülőföldön való boldogulást, szabadságot és törvény előtti egyenlőséget akarva.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik fő ünnepi rendezvényén, a zilahi Wesselényi-szobor előtti ünnepségen Toró T. Tibor pártelnök kijelentette: ma is érvényesek a 164 évvel ezelőtti jelszavak. Az Esélyt és szabadságot az egységes magyar nemzetnek jelszó kapcsán elmondta, Magyarország ma is gazdasági és közjogi szabadságharcot folytat megújulásáért. Arra is figyelmeztetett, hogy ma Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van, népeinek szabadsága pedig annak függvénye, hogy sikerül-e lebontani a tudatokban a homogén román nemzetállami szemléletet. Toró figyelmeztetett, hogy a magyar szabadság ma Erdélyben a belső önrendelkezésen alapuló különböző autonómiaformákat jelenti. "Nem ülhetünk nyugton, amíg ennek közjogi kereteit nem teremtettük meg, nem fogadtattuk el a többséggel, nem építettük ki intézményeit, és nem választottuk meg közülünk elöljáróit" – jelentette ki az EMNP elnöke.
Kolozsváron (képünkön) mintegy ezren vettek részt a március 15-i ünnepségen, ahol az RMDSZ szónokai mellett az EMNP, valamint a város és a megye román vezetői is beszédet mondtak az egykori Biassini Szálló falán levő Petőfi-emléktábla alatt. "Ha egymás ellen használjuk fel nemzeti ünnepünket, semmit sem érünk el" – jelentette ki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke. Máté szerint egységes, okos és kitartó nép kell, hogy követelje a magyarság céljait. Gergely Balázs, az EMNP alelnöke beszédében arra figyelmeztetett, ma "csendes forradalmat" élünk a "csendes elnyomás" ellen. Nem rendjén való dolog – fogalmazott –, hogy a kolozsvári magyaroknak a mai napig nem jár magyar feliratozás a városban, és arra kérte a jelenlevőket, tapssal előlegezzék meg a jelen lévő Radu Moisin megbízott polgármester jóindulatát a magyar táblák kihelyezése ügyében. Felkérését tapsvihar követte. Alin Tişe, a Kolozs megyei tanács elnöke beszédében kijelentette: az lenne a normális, ha március 15. nemcsak a magyarok ünnepe lenne, hanem mindenkié, hiszen a kolozsvári, a Kolozs megyei magyaroknak és románoknak nemcsak a múltjuk, a jövőjük is közös.
Körülbelül háromszázan vettek részt a marosvásárhelyi felvonuláson, ahol a magyar lobogók között egy román zászlót is vittek, felidézve az erdélyi ’48-as forradalom több vezéralakját is, köztük Avram Iancut és Alexandru Papiu Ilariant is. A Petőfi Sándor szobránál a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete által rendezett megemlékezésen Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács Maros megyei elnöke azt mondta, a felvonulás egybefogja a magyarországi és az erdélyi ’48-as forradalom jelképeit, "Petőfi a magyar forradalom költője, Marosvásárhelyen pedig a mostani igazságügyi palota elől indult a forradalom. A kettőt csak ünnepi menettel lehet összekötni Petőfi szobra és az igazságügyi palota között" – mondta Bíró Zsolt.
.jpg)
