Hideggel és széllel kellett dacolnia, ki Baróton legszentebb ünnepünkön emlékezni akart a márciusi ifjak bátorságára, önzetlenségére és áldozatvállalására. A Barót főterén, majd a véczeri emlékműnél felszólalók a forradalom máig ható erejéről, egyesítő képességéről és szelleméről beszéltek, ám nem hiányoztak a politikai ellenfeleknek szánt, néhol durvább célozgatások sem.
Barót főterén a római katolikus templom előtti téren elsőként a város polgármestere, Nagy István szólt az egybegyűltekhez. Mondanivalója középpontjába a dologra jelentkező Gábor Áront állította: ma is szükség lenne olyanokra, akik nem tisztséget és rangot kérnek, hanem csak a munkához engedélyt, s készek vállalni annak következményeit. Amennyiben ma több, munkája erejében hinni tudó Gábor Áronunk lenne, minden bizonnyal könnyebben vívhatnánk falvaink, városaink életben maradását biztosító harcunkat – jelentette ki Nagy.
Zalaegerszeg alpolgármestere, Balaicz Zoltán városa üdvözletét tolmácsolta, és Orbán Viktor miniszerelnök nevében köszönetet mondott, amiért a barótiak kiálltak a békemenet szervezői mellett. A márciusi ifjak örökségének megőrzését fontosnak nevezte: olyan harcot kezdtek el, mely ha akkor el is veszett, mégis győzedelmes tudott lenni, hiszen kitűzött céljai időben megvalósultak. Sarkad alpolgármestere, dr. Mokán István a magyarságot egyszer s mindenkorra nemzetté kovácsoló történésekről emlékezett, de szólt a székelyek hősi helytállásáról és Gábor Áron ágyúiról is. Keserű Sándor tanár a forradalom kitörését megelőző, illetve követő időket is felelevenítve nyújtott történelmi áttekintőt.
Az ünnepségen fellépett az egyesített gyermek- és felnőttkórus, a felsőrákosi női dalcsoport, a művelődési ház Erdővidék néptánccsoportja.
A véczeri emlékműnél a Csala kürtje fuvószenekar játszott, zászlókkal fiatalok serege vonult fel, a hagyományhoz híven az ürmösiek is megjelentek, s a díszbe öltözött lovasok elődeink virtusát idézték.
Az EMNP baróti elnöke, Szép Béla a mai nemzedékhez szólva azt mondta: kezünkben a jövő, érdekében ki nem cselekszik, áruló. Az SZNT-t képviselő Szabó Miklós szerint százhatvannégy éve nem sokat változott a székelység helyzete, hiszen ma is folytonosan meg kell harcolnunk jogaink érvényesítéséért. Albert Álmos, az RMDSZ szenátora az összefogás erejét méltatta: közösen fellépve van csak esélyünk, hogy az elsorvasztásunkra törekvőkkel szemben fel tudjunk lépni – utalt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére. Márton Árpád RMDSZ-képviselő szerint Gábor Áron bizonyította, hittel és tudással eredményeket lehet elérni – nekünk is követni kell példáját.
Az RMDSZ baróti szervezetének elnöke, Nagy József a közös úton járás eredményeire hívta fel a figyelmet, mondván: Erdővidéken is sok minden megépült ott, "ahol alsóbb és felsőbb szervek összefogtak", a különutas Baróton pedig szinte semmi jelentős nem történt. Az MPP-t képviselő Szilágyi Sándor az önrendelkezés megvalósításának fontosságát emelte ki, majd Nagy József felvetésére adott meglehetősen vulgáris választ, amikor kijelentette: az "ő alsóbb szerve a felsőbb szervekkel van tele".
Krizbai Imre református lelkipásztor áldásában kijelentette, mindenkinek itthon lenne a helye, hiszen az önrendelkezést nem Bukarestben, hanem itthon kell kiharcolni, majd köszönetet mondott azon lengyeleknek, németeknek, litvánoknak és spanyoloknak, akik Magyarországot nem hagyták magára mostani harcában.
