Miklóssy Mária festészeti tárlatáhozNői álomképek tavasza a képtárban

2012. március 17., szombat, Kultúra

A sepsiszentgyörgyi képzőmű­vészeti alkotófolyamat meghatározó, az elmúlt ötven év székelyföldi piktúrájának jelentős reflexiókat meg­alkotó művésznője, Miklóssy Mária újabb, ezúttal kisméretű műveit bemutató tárlattal ajándékozta meg a művészetkedvelő közönséget.

  • Piros ritmus
    Piros ritmus

A nála már megszokott tavaszias, felemelő, gazdag színskálát egybefogó kompozíciók bátorító, a szépség mellett konokul kitartó magatartásként töltik be a Gyárfás Jenő Képtár előterét. Habár nem a Székelyföld szülötte, a kolozsvári főiskolai évek után férje és művész­társa, Plugor Sándor szülőföldjéhez közel, előbb Brassóba, majd Sepsi­szentgyörgyre telepedett, itt alkotott és tanított. Történt mindez abban az időben, amikor ez a székely kisváros kulturálisan megpróbált kilépni provinciális elveszettségéből, és sikeres kísérletet tett értékfelmutató hang­adásra. Egy feléledő szellemi kör­nyezetnek vált alkotó tagjává Mik­lóssy Mária, és habár mű­vészetében érthető módon a Plugor Sándor-i rajz- és formabeli kölcsönhatások elevenen rakódtak egymásra, Mária egyéni látásmóddal, határozott és kimért nőies hozzáállással hozott létre saját szabályait kézben tartó piktúrát.
Képei álomképek, de nem a szertefoszló, ábrándokat kergető álmok, ideák anyagba gyúrt halmazai, hanem egy kreatívan szerveződő, ösztönös szürreális létből, tudatos életcélból táplálkozó álomképei. Mindez a színek fenséges, átgondoltan játékos komponálásával válik értékhordozó művé. Festmé­nyei az emberi lét ünnepélyesebb, tetszetősebb, impozáns erővel ránk köszönő momentumait ragadják ki, a külső és belső nőies mivoltot teszik poetikusabbá. A női lét sokszor begörcsölt, feszessé vált, gondterheltségről árulkodó helyzetét próbálja feloldani, a testi és lelki szépség horizontjait tágítva.
A XX. századi erdélyi magyar festészet jelentős mestere (a csupán névrokon) Miklóssy Gábor úgy vélekedett a műalkotások korszerűsé­géről, hogy az "az emberi kvalitásokon mért világkép és belső vonatkozásainak a kivetítése. Az igazi kezdeményezők azok, akik teljes szellembeli, intuitív ráérzéssel ér­zékelik a mát, és ennek az új ér­zékelésnek keresik új kifejezési formáit. Szóval új tömlőbe töltenek új bort. Ám akik csak a tömlővel törődnek, de ideavesztett művészek, azok számára Kandinsky abszolút piktúrára törekvő (...) eredményei is csak nyakkendő díszítésére alkalmas lehetőségekké silányulnak." Sajnos, napjaink közterein és köz­ízlésében egyre többször találkozunk az esztétikum silányságával, a dekorativitás mércéjének megbillenésével. Miklóssy Mária festői üzenete helytállóan tükrözi a művészi önkifejezés kritikai oldalát a műalkotás alapelve, az esztétikai örömszerzés vonalán. Festett művei mindvégig fiatalosak, az élettel való feltöltődést szilárdítják képpé. A jelképvilágot is felkaroló, az elvonatkoztató vagy éppen édeskésen realisztikus képelemei gazdag tudatos tartalmakat hordoznak. Képei életkedvet, opti­mizmust nyújtanak a hozzájuk kétkedően közeledő, mai világunkra oly jellemző gyanakvó, zárkózott magatartás gondterheltjei számára is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 512
szavazógép
2012-03-16: Sport - :

Csapataink programja (Kézilabda)

Szombaton Sepsiszentgyörgyön 11 órakor kezdődik a Szabó Kati Sportcsarnokban az MSC–Temesvári Egyetem A-osztályos női bajnoki mérkőzé.
2012-03-17: Kultúra - Borcsa János:

Olvasólámpa: Hazára talál, ki hazatalál? (Ferenczes István új könyve)

Ki más, ha nem az író Ferenczes István érezte és tudta legjobban, mekkora kihívás lehet részére, ha munkája címében két olyan név jelenik meg, mint a Bogáncs és az Ábel. Magyar irodalmi mű címeként ugyanis mindkét név – úgymond – foglalt.