Rég gyűltek annyian össze Kilyénben nemzeti ünnepünkre, mint a március 15-i hívogató harangszóra. A templom előtti, frissen kikövezett terecske ezúttal kicsinek bizonyult.
Választhatunk: küzdeni Istenért, a jobb ügyért, vagy behódolni idegen isteneknek – kezdte beszédét Egyed Kolumbán László helybeli tiszteletes. Mert a szabadságharc véget ért Világosnál, de nem az emberi szívekben, ma is küzdeni kell idegen istenek ellen, a pénz hatalmasai ma rabigában tartják nemzetünket, s ha valaki felemeli szavát a szabadságért, rázúdítják szidalmaikat. Nem lehetünk rabjai a nyugati érdekeknek, ünnepen és minden napon emlékeznünk kell, folytatnunk a szabadságharcot, nem fegyverrel, hanem helytállással, imával – zárta beszédét.
Miként az ünnepség rendje az elmúlt két évtizedben kialakult, úgy most is az óvodások, iskolások műsora következett, aztán a Búzavirág vegyes kórus harmonikakísérettel adott elő alkalmi dalokat, majd a koszorúzást követően a magyar és a székely himnusz közös éneklésével zárult az ünnepség.
