A kormány vállalja a kommunista múlt rendezésének jogszabályi előkészítésével kapcsolatos munkát, és azt el is fogja végezni – közölte később Orbán Viktor miniszterelnök.
Lázár János (képünk) a Fidesz–KDNP-frakció tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a nem politikusokból, hanem szakértőkből álló Nemzeti Emlékezet Bizottságának még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig fel kell állnia. A bizottság feladata lesz, hogy megnevezze a kommunista diktatúra vezetőit, és azt, hogy kit milyen felelősség terhel. Vizsgálnia kell a lusztráció kérdését, vagyis hogy a korábbi vezetők hogyan vehetnek részt a közéletben, valamint a kommunista párt szerepét, a volt kommunista vezetők nyugdíjának kérdését, a pártvagyon sorsát, továbbá a Bel­ügyminisztérium, az erőszakszervezetek működését. Az intézmény nem ideiglenesen, hanem akár több évtizeden át működhet, és maga is javaslatokat tehet a feltárandó kérdésekre – hangzott el. Hozzátette, az alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti jogszabály egyértelműen megfogalmazza, melyik az az időszak, ami alatt az ország nem élvezett függetlenséget: 1944 márciusától 1990 májusáig, vagyis ez a vizsgálat tárgya.
"A Fidesz mint rendszerváltó párt semmit sem akar és semmit nem is fog eltitkolni a magyar polgárok elől; a kommunista diktatúra bűneinek teljes feltárásában vagyunk érdekeltek" – közölte Lázár János, aki szerint a rendszerváltásnak egy hiteles pártja maradt talpon, ez a Fidesz. "Nekünk ez erkölcsi kötelesség" – fogalmazott, és kijelentette azt is: egy új demokratikus rendszer alapjai csak akkor teremthetők meg, ha a múltat sikerül lezárni. Arra a kérdésre, hogy a lusztrációs törvény vonatkozhat-e Schmitt Pálra, aki 1983 és 1986 között miniszterhelyettesi tisztségben dolgozott, azt mondta: minderre a Nemzeti Emlékezet Bizott­sága ad majd választ.
Az LMP véleménye szerint a Fidesz "azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán", mert a szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését és az aktanyilvánosság ügyét – reagált Schiffer András arra, hogy Lázár János az ügynökügyről szóló előterjesztéséről azt mondta: "csupán egy gennyes folton szépségtapasz lehetne". Lázár János közölte azt is, a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése, Schiffer Andrásnak pedig sem az előterjesztését nem tartja hitelesnek, sem őt magát nem tartja annak előterjesztőként. Kijelentette: érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni. Szerinte az a család, ahol a nagypapa nagykövet volt a korábbi rendszerben, az apa a rendszerváltáskor bankigazgató, az unoka pedig húsz évvel később országgyűlési képviselő, nem tekinthető áldozatnak.
Az LMP egyébként üdvözli a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállítását, de Schiffer András sajnálatosnak nevezte, hogy ahhoz az LMP, illetve az ellenzék "nyomása" kellett. Egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy amikor az abban való szerepvállalásra független személyiségeket kérnek fel, akkor "nem Pozsgai Imrében és a hozzá hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyásban gondolkodnak". A Jobbik szint­úgy örül, hogy a kormányon lévő nyomás "kezdi éreztetni a hatását", ugyanakkor tart attól, hogy a kormánypártokon belüli nézetkülönbségek miatt nehogy félmegoldás szülessen a kommunista rendszer bűneinek feltárását, főként az ügynöklisták ügyét illetően. A fideszes Varga István visszautasítja, hogy az ellenzék "nyomása" kellett a Nemzeti Emlé­kezet Bizottságának felállításához.
A szocialisták támogatják, hogy parlamenti vitanap foglalkozzon az ügynöküggyel, az MSZP-s képviselők ezért aláírják az erre vonatkozó LMP-s kezdeményezést – tudatta Mesterházy Attila. A Nemzeti Emlékezet Bizott­sága létrehozását Mesterházy úgy értékeli: attól tartanak, hogy ez csak figyelemelterelés, és a Fidesz így próbálja elkerülni a parlamenti vitát. Hozzátette, kíváncsiak rá, kik lesznek azok a szakértők, akik a bizottságban helyet kapnak.