A fekete márciusról a Terror Házában

2012. március 21., szerda, Világfigyelő

Schmidt Mária történész szerint a mai román vezetÅ‘knek egyaránt meg kell követniük Marosvásárhely magyar és román közösségét, amiért a hatalom – politikai céljai miatt – 1990-ben kockára tette a két közösség együttélését. A XX. Század Intézet és a Román Kulturális Intézet által Fekete március – Marosvásárhely, 1990–2012 – Akkor és ma címmel a Terror Háza Múzeumban tartott tegnapi kerekasztal-beszélgetésen a történész azt mondta, ma is fontos beszélni arról, hogy 22 éve mi történt Marosvásárhelyen, mert csak így lehet elérni, hogy ne távolodjanak el egymástól a magyarok és a románok, hanem közösen dolgozzanak a jövÅ‘n.

Ki kell derülnie annak, hogy a hatalom miként manipulálta a magyarok és a románok közötti viszonyt – hangoztatta. Véleménye sze­rint arra is választ kell találni, hol volt a román rendÅ‘rség, amelynek feladata az lett volna, hogy megvédje a város polgárait. Tisztázni kell, hogy kitÅ‘l és milyen parancsot kaptak – tette hozzá.
A rendezvényen felolvasták TÅ‘kés László európai parlamenti képviselÅ‘ levelét, amelyben kifejtette: elmaradt az Å‘szinte szembenézés a múlttal, a közelmúlttal, hiszen az öt halálos áldozatot és csaknem 400 sebesültet követelÅ‘ fekete március kitervelÅ‘it máig nem vonták felelÅ‘sségre, a valódi tetteseket "futni hagyták". Hozzátette: a történtek bizonyítják, hogy nem lehet szabad jogállamot teremteni egyik pillanatról a másikra. Soha nem lehet hagyni, hogy a mindenkori hatalom pillanatnyi érdekeinek megfelelÅ‘en bűnbakká tegyenek egy közösséget, hiszen a jogállam eszméje sérül, ha egy közösség jogai csorbulnak – mutatott rá.
Király Károly közgazdász, politikus arról beszélt, Erdély mindig is soknemzetiségű térség volt, évszázadokon át "a megértés földjének" számított. Amíg a hatalom, a politika közbe nem avatkozott, nem zavarta nagyobb összetűzés az együttélést – emlékeztetett. Hozzáfűzte: a magyarok akkor sem folyamodtak erÅ‘szakhoz, amikor Erdélyt Romániához csatolták. A fekete március eseményeiben szerinte a román televízió is nagy szerepet játszott, mert híradásaiban azt közölte, hogy a magyarok "gyilkolják a románokat".
Smaranda Enache emberi jogi aktivista azt hangsúlyozta, optimistán azt remélte, hogy "a magyar–román megbékélés útján vannak", mielÅ‘tt hírt kaptak a marosvásárhelyi összecsapásokról, és arról, hogy az összetűzésekben SütÅ‘ András író is megsebesült. Mint mondta, románként Å‘ is felelÅ‘snek érezte magát a történtekért.
Radu Carp nemzetközi jogász azt emelte ki, hogy bár már 22 év telt el a fekete március óta, még mindig "titkok lengik körül" a történteket, hiszen nem világos, hogy miután évszázadokig konfliktusok nélkül élt egymás mellett a két közösség, a magyarok és a románok egymás mellett, miért törtek ki a zavargások.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 4
szavazógép
2012-03-21: Közélet - :

Biblionet-avatás Lemhényben

Kommandó és Csernáton után a Bod Péter Megyei Könyv­tár munkatársai tegnap Lemhényben adták át a Biblionet-programban nyert, széles sávú internettel felszerelt négy számítógépet és a tartozékokat. A mintegy húszezer lej értékű felszerelés a könyvtár egyik termében kapott helyet, melyet a községháza felújított. A számítógépeket a könyvtár nyitva tartása idején bárki ingyen használhatja.(Iochom)
2012-03-21: Világfigyelő - :

Nemzeti összetartozás a közmédiában

A határon túli magyarság egyre nagyobb arányban szerepel a magyarországi közmédiában, a nekik szóló rétegmagazinok mellett a fÅ‘ műsoridÅ‘ben sugárzott hír- és háttérműsorok is foglalkoznak ügyeikkel – közölték a közmédiumok vezetÅ‘i, akik a Kárpát-medencét és a diaszpórát érintÅ‘en számoltak be a magyar nyelvű közszolgálati média helyzetérÅ‘l az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén.