Bronislaw Komorowski lengyel államfő azt hangoztatta, a magyarok és a lengyelek büszkék lehetnek arra, hogy az elsők között alapítottak egyetemeket Európában. A magyar államfő lengyel kollégájával a magyar–lengyel barátság napja alkalmából látogatott a Szegedi Tudományegyetemre.
Schmitt Pál beszédében kiemelte: a magyar és a lengyel nép barátsága tapasztalható a mindennapokban, a testvérvárosi és kulturális kapcsolatokban, az egyházak, a civil szervezetek és az oktatási intézmények együttműködésében. Mint kifejtette, 2007-ben a lengyel szejm és a magyar Országgyűlés deklarálta, hogy a magyar és a lengyel nép barátságának ezeréves történelmi gyökerei vannak, március 23-át kölcsönösen a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánítva. Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban. Idén Ópusztaszeren és Szegeden, jövőre Katowicében ünnepelnek – közölte. Schmitt Pál kiemelte, azért is jöttek el a Szegedi Tudományegyetemre, mert a tudomány is része a magyarok és a lengyelek együttműködésének, mivel a tudomány meghatározza az életet. "A világ tudományos figyelme" most Szeged felé fordul, mert kilenc Nobel-díjas "tesz hitet" itt amellett, hogy a tudománynál nincs fontosabb – hangoztatta, arra a négynapos konferenciára utalva, amely az egyetem szervezésében harminc ország több mint ezer kutatójának részvételével kezdődött csütörtökön.
Bronislaw Komorowski, akinek az egyetemen a Senator Honoris Causa kitüntető címet adományozták, felidézte, a vilniusi egyetem sokáig viselte Báthory István erdélyi fejedelem nevét, és az intézmény addig működött, amíg a városban számottevő lengyel közösség élt, hiszen sok lengyel tanult az egyetemen.
A két államfő koszorút helyezett el a katyni áldozatok emlékére emelt keresztnél a szegedi Dóm téren, a koszorúzást a Demokratikus Koalíció aktivistái próbálták megzavarni. A rendőrség és a Terrorelhárítási Központ munkatársai körbeállták a tucatnyi aktivistát, és igazoltatták őket.