Mostanában rémálmaim vannak. Azt álmodom: mind az RMDSZ, mind Tőkés László ujjal mutogat rám, hogy az én néhány szavazatomon múlik az ő európai parlamenti választási sikerük.
És én bárhogy is szavazok, nem jól szavazok. Illetve nem eleget. Milyen fontos lettem nagy hirtelen! Latolgatom a tényeket, ígéreteket. Itt az új honfoglalás. Én mindig is mondtam, hogy rossz helyen foglaltunk hont. Már Árpád apánk is rossz lóra tett, vagy ült. Valami jó meleg, tengernyalta országba kellett volna vinnie, vagy a sivatagba. Akkor nem lenne ekkora a gázszámlánk, vagy lenne olajunk. Esetleg a ködös Albionba, Angolhonba. Így mások, az újabb honfoglalók nem foglaltak volna el minket — csak nem hajtották volna át a juhokat a La Manche-csatornán. Ezért egyetértek egy új honfoglalással. Tőkés László viszont ígéri az Uniót Erdéllyel. Erdélynek már megvolt az uniója Romániával. Már éppen itt az ideje, hogy Erdély uniója az unióval is megtörténjen. És hogyan kampányolnak! Az RMDSZ nagyképű kampányt folytat, amilyenekkel teleragasztotta az országot. Szentgyörgyön a képtár falára is kitettek egyet. Tőkés László meg Orbán Viktorral, akinek nagy tapasztalatai vannak a választások elvesztésében. Most vajon azt tanítja Tőkés Lászlónak, hogyan nem kell kampányolni? Ezek után elkezdek számolni, de hiába, az eredmény nulla. Mármint a bejutók számát tekintve. És akkor álmomban elmegyek szavazni, hogy az a néhány hiányzó szavazat meglegyen. Most mit tegyek? Szavazzak azok helyett is, akik nem szavaznak? Többször több helyen, szerre mindkét félre? Hallottam én már olyant, hogy autóval vitték körbe a szavazókat. Csak azoknak egyre kellett szavazniuk, nekem meg kettőre. A város területén amúgy sem tudom megtenni, mert elküldenek abba a választókerületbe, ahová tartozom. Most mit tegyek, vegyem a nyakamba az országot, és imitt-amott szavazzak? Már ettől is kiver a verejték. De nincs mit tenni. Győzni muszáj! És egész éjjel járom az országot. Szavazok, hol ide, hol oda. Rajtam ne múljék, mint a két ellenfélen. Mire hazaérek, már holtfáradt vagyok. És tovább álmodom, hogy lefekszem és alszom. De időközben valakik rájönnek, hogy többször is szavaztam, ezért jön utánam a rendőrség. Csengetnek. Erre reszketve felébredek. Nem álom. Tényleg csenget az óra. A másik rémálmom a népszavazással kapcsolatos. Azt álmodom, hogy annak kimenetele szintén tőlem függ. Ha az elnök javaslatára szavazok, akkor Romániában két nagy párt lesz. Mi meg kevesen vagyunk ahhoz, hogy nagy pártot hozzunk létre. Kettőt pláne nem. Most mit tegyek? Azt álmodom, hogy az ötven százalék plusz egy szavazóból én vagyok a plusz egy. Tehát, ha én elmegyek szavazni, akkor ezáltal eredményes lesz az egész népszavazás. Hiába szavazok ellene, ha többen szavaznak mellette. Az én nem szavazatom által a Băsescu javaslata győz. No, ilyeneket álmodom. Újabban már le sem merek feküdni.