E szabályozás szerint átlépte a választási küszöböt az a párt, amelynek jelöltjei hat képviselői és három szenátori kerületben megnyerik a választásokat. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese szerint ez a feltétel az RMDSZ számára akkor is teljesíthető, ha az alakulat Székelyföldön nem állítana jelölteket, ezért nem áll fenn a megegyezés kényszere a parlamenti választásokon. "Az RMDSZ kevesebb mandátumot veszít, ha versenyben és nem összefogva indul a parlamenti választásokon, mivel megegyezés esetén át kellene engednie az Erdélyi Magyar Néppártnak a mandá­tumok negyedét" – jelentette ki a Tájoló néven a hét végén megrendezett zártkörű kolozsvári konferencián, amelyről a Krónika közölt részleteket.
A rendezvényen Toró T. Tibor, az EMNP elnöke pártja fontos célkitűzéseként említette annak a félelemnek a lebontását, hogy a romániai magyar közösség elveszítheti a parlamenti képviseletét. Toró szerint az RMDSZ szótárában az összefogás azt jelenti: mindenki támogassa az RMDSZ-t, ezért az EMNP kerüli az összefogás, egység kifejezés használatát. "Nem a magyarok, hanem esetleg az RMDSZ fog kiesni a parlamentből, ezért a közösség nyugodtan szavazhat arra, aki a legjobban megérdemli" – nyilatkozta.
Bakk Miklós politológus arról beszélt a konferencián, hogy a magyar pártok előtt két lehetőség is kínálkozik az együttműködésre az őszi törvényhozási megmérettetésen. Az egyik a választási koalíció létrehozása, amelyre szintén érvényes az RMDSZ szorgalmazására létrehozott alternatív parlamenti küszöb. A másik a koordinatív út lenne, amikor a pártok megegyeznének arról, hogy az adott választókerületben csak a legjobb eséllyel rendelkező jelöltet indítják. Bakk Miklós szerint az összefogást nehezíti, hogy a három erdélyi magyar párt "egy tőről fakad".