A MOGYE-ügy azon­ban ezzel korántsem zárult le: az ellenzéki szövetség máris jelezte, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, a román diákszervezet a közigazgatási bíróságon támadja meg a kormányhatározatot, az egyetem szakszervezete pedig pert indít az oktatási tárca ellen, amiért a tervezetet csak tíz napig bocsátották közvitára, nem pedig harmincig.
A kormány néhány módosítással azt a március 13-án közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezetet fogadta el, amely szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) meglévő három kara mellett egy negyedik alakul, amely az intézményben zajló magyar nyelvű orvos-, gyógyszerész- és nővérképzést, az angol nyelvű orvosképzést, valamint a román és magyar nyelvű bábaképzést foglalja magában. A karon 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. Cătălin Baba oktatási miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely tanintézményen belüli szer­vezeti önállóságot ír elő a többnyelvű egyetemeken. Mint mondta, a kormány német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint hosszú viták eredménye, hogy az anyanyelvű oktatás és utánpótlásképzés számára sikerült megfelelő feltételeket biztosítani a MOGYE-n. "Mégiscsak a józan ész győzött, és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között, és akiknek részben sikerült is elrontaniuk a közhangulatot" – fogalmazott. Hozzáfűzte: a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. A miniszterelnök-helyettes szerint politikai szempontból ez a kormányhatározat megerősíti a koalíciót. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az RMDSZ kitartó politikai küzdelme eredményének minősítette a kormányhatározatot. Hangsúlyozta: a szövetség minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasznált annak érdekében, hogy a MOGYE-n megalakulhasson az önálló magyar kar.
Király András, a kormány kisebbségi oktatásért felelős államtitkára ismertette: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal neki kell látnia az új kar megszervezéséhez. Hozzá­fűzte: az oktatási tárca érvénytelennek tekinti a MOGYE-n februárban szervezett belső választásokat, amelyet akkor a magyar oktatók bojkottáltak.
A kormányhatározat elfogadását követően Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a szociál-liberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, amiért a kormány nem tudott ellenállni az RMDSZ "zsarolásának", és etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n. "Ebből az etnikai elszakadásból indulunk ki, én úgy gondolom, ki kell domborítanunk, hogy ez a kormányzás az egyezkedésről és a zsarolásról szól, a miniszterelnök pedig kiszolgáltatott a zsarolásnak" – fejtette ki Ponta. Szerinte az indítvány parlamenti vitája és szavazása megmutatja, hogy Emil Boc lecserélése Mihai Răz­van Ungureanura látszatintézkedés volt-e, vagy lényegi. Ha ennél a bizalmatlansági indítványnál sem engedik szavazni a hatalom honatyáit, azt jelenti, semmi sem változott – vélekedett.
A román egyetemistákat tömörítő Ma­ros­vásárhelyi Egyetemisták Ligája sem hagyja ennyiben a dolgot: a szervezet képviselői jelezték, a közigazgatási bíróságon támadják meg a jogszabályt. Csalódottak, amiért a kormány nem vette figyelembe a közvitán megfogalmazott álláspontjukat, szerintük a döntés nem a diákok igényei alapján született, és további feszültségeket gerjeszt. Az egyetem szakszervezete arra készül, pert indít az oktatási minisztérium ellen, szerintük ugyanis a tárca nem tartotta tiszteletben a döntéshozatal átláthatóságáról szóló törvényes előírásokat, hiszen harminc nap helyett csak tíz napig tartott a tervezet közvitája.