A tényfeltáró bizottság jelentése szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor. A testület ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény tegnap hozta nyilvánosságra. Az SE dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzetierőforrás-miniszternek. A tájékoztatás szerint a bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleményt fogalmazott meg, de a mindössze háromoldalas összefoglalóban ez nem olvasható. Az ellenzék az államfő lemondását kéri.
Az összegzésben részletesen ismertetik a kisdoktori értekezés idején érvényes, 1992-es szabályozási környezetet, majd a doktori eljárást tekintik át. Mint írták, az eljárásban feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el. Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet. Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből öt esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható.
Az összefoglaló szerint a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet. A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.
A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig teljes szövegazonosságot tartalmaz Klaus Heinemann egyik – az összegzésben pontosan megjelölt – írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását. A testület jelezte: két, részletesen elemzett forrásmunkán túl további részletes forrásmunka-analízist nem végzett, elsősorban a rendelkezésre álló idő és a forrásmunkák teljes terjedelme közötti aránytalanság miatt.
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás eljárási hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna hogy képezze – írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
A tényfeltáró bizottság január 23-án állt fel, tagjait eddig nem nevezték meg. A bizottság tagja volt Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János a kar testnevelés-elmélet és pedagógiai tanszékéről, Kovács Etele a kar atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.
A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. A hvg.hu később azt közölte, hogy a disszertáció újabb részeinek a forrását azonosította.
Az államfő január 18-án az MR1-Kossuth rádiónak nyilatkozva visszautasította a plágiumgyanút, közölve, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, törzsadatokra épül. Schmitt Pál március 8-án a Bruxinfo portálnak adott brüsszeli interjúban azt mondta, tudomásul veszi a plágiumgyanú vizsgálatának majdani eredményét. Az államfő az interjúban ismét visszautasította a plágiumvádat. Kifejtette, fel sem merülhet vele szemben a plágium vádja, mert pontosan megjelölte a forrásokat dolgozatában.
A Fidesz lezártnak tekinti az ügyet – közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.
A Kereszténydemokrata Néppárt reményei szerint végre pontot tett a politikai támadások végére a független és szakmai testület által lefolytatott és a hibákat feltáró eljárás.
A Jobbik szerint a bizottság egyértelműen megállapította, hogy az államfő plagizált, csak "ebből röhejes következtetéseket von le". De már önmagában a tény is elegendő ahhoz, hogy Schmitt Pál lemondjon posztjáról – jelentette ki Dúró Dóra. A jobbikos politikus leszögezte: ha a Fidesz nem szólítja fel Schmitt Pált a lemondásra, akkor bebizonyosodik, hogy egy politikai káder pozícióban tartása fontosabb nekik, mint a közélet tisztasága. Dúró Dóra szerint a testület egyértelműen megállapította, hogy érvénytelen a dolgozat, és az államfő más tollával ékeskedett. Ráadásul a jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy az ügy kirobbanásakor Schmitt Pál hazugsággyanús kijelentéseket is tett. Az ellenzéki párt szerint tetteinek és viselkedésének hatására a köztársasági elnöki poszt méltósága sérül, és a felsőoktatás presztízse is megkérdőjeleződik.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy mondjon le tisztségéről, ellenkező esetben egy hét múlva tüntetésen próbálják erre rábírni. Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke azt mondta: bár az államfő plágiumgyanús kisdoktori disszertációját vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság mentegetni próbálja a köztársasági elnököt, a jelentésből így is kiderül, hogy Schmitt Pál "tudományos értelemben lopott, és jogellenesen jutott doktori címéhez". A politikus úgy értékelte: a jelentés furcsa végeredménnyel zárul, noha kimondja, hogy "Schmitt Pál lopott", mégis úgy ítéli meg, a köztársasági elnök nem bűnös, mert "nem szóltak neki erről". Ez olyan, mint ha valaki lop a Tescóból, majd a rendőröknek azt mondja, nem volt kiírva, hogy tilos lopni – mondta. Szavai szerint az eset az Orbán-rendszer természetét mutatja meg, azt, hogy a rendszert működtetőket engedik lopni. Molnár Csaba közölte: ha az államfő egy héten belül nem mond le, pártja jövő kedden az elnöki hivatal előtt a választópolgárok tömegének erejével fogja tiszteletteljesen felszólítani a távozásra. Hozzátette: szándékukat bejelentették a rendőrségnek, és területfoglalási engedélyt kértek. Beszámolt arról is, hogy mindaddig, amíg Schmitt Pál köztársasági elnök marad, a DK elnökségében és parlamenti képviselői között doktori címmel rendelkező tíz politikus nem használja címét.
