A Bibarc-tetőtől a Szeredőponkig húzódik az 1896-ban alakult egerpataki közbirtokosság erdő- és legelőterülete. A pár száz hektárra terjedő birtok kezelése nem kis gondokkal jár, ez derült ki a nemrég megtartott évi beszámoló közgyűlésen, ugyanis az elmúlt időszakban újabb erdő- és legelővagyont sikerült visszaszerezni.
Régi óhaja volt ez a tagságnak. A gond csupán annyi, hogy az erről szóló birtoklevelet még nem kapták kézhez, így pedig lényegeset lépni, befektetni, esetleg pályázni szinte lehetetlen. Mert a pénzbeli járandóságot is osztották, a közgyűlésen a távolabbi vidéken élő tagok is megjelentek.
Az államosítás előtt 351,5 hektárnyi vagyonnal rendelkezett ez a közbirtokosság – tájékoztatott Prokop István elnök –, s szerencsés módon, ezt a közös vagyont sikerült is visszaszerezni a rendszerváltozás utáni lehetőségek igénybevételével. Tetemes részt vállalt ebben a rétyi önkormányzat, mert egyrészt feladata volt, másrészt polgármestere, Dálnoki Lajos, a rétyi közbirtokosság elnökeként mondhatni hasonló célokért küzdött-küzd.
– Összesen 273,1 hektár erdőt kaptunk vissza eddig – pontosított az elnök. – Ebben az évben az erdészettel való hosszas párbeszéd után kiegészítették 351 hektárra. A megnövekedett legelőterületünk elérte a 77 hektárt, és 23 hektárnyi erdővel gyarapodik majd az összvagyon. Ígéretet kaptunk a rétyi önkormányzattól, hogy hamarosan kézbe kapjuk a birtoklevelet is.
A birtokosság fővágásból 345 köbméter fát értékesített, és sikerült eladni 107 köbméter fenyőt is. Bevételeit szaporította az a közel 180 folyóméter gyenge minőségű nyír- és nyárfa, amit egy Brassó megyei cég vásárolt fel, valamint a legelőterület után a kifizetési ügynökségtől érkezett közel 6400 lej. Eredményeik között említették, hogy eddig 36 köbméter fát bélyegeztek a tagság számára. A beszámolóban a kiadásokat is ismertették, amelyek tételei: terület- és profitadó, erdőőrzési díj, környezetvédelmi illeték és más, apróbb költségek. Az említett fővágásból kinnlevőségei is vannak a birtokosságnak, s egyik gond éppen annak mielőbbi behajtása. Adósságot nem halmozott fel a birtokosság vezetősége, bankban lévő pénzéből kell azonban majd kiméretnie a most visszakapott erdőterületet. A legelőt a rétyi önkormányzat saját költségén fogja visszaméretni és terepen kijelölni. A közgyűlésen Dálnoki Lajos elmondta: a zabolai gróf Gregor Roy Chowdhury-Mikes, Mikes Ármin dédunokája személyében új résztulajdonos is jelentkezett, aki a dédnagyapja által itt megvásárolt 50 hektárnyi közbirtokossági részvagyon tulajdonosa. A tagság azonban ezt úgy vette tudomásul, hogy emiatt a tagok részarányban nem fognak kevesebbet kapni, mint korábban. És következett a gondok részletezése.
A birtokosság bérbe szeretné adni a legelőterület oroszlánrészét olyan személynek, aki a legújabb törvényeket tiszteletben tartva, a területalapú támogatásból feljavítja a legelőt, a bérlőtől kapott anyagiakból azonban részesülhet a tagság is. Az érthető, hogy a legelőterület egy része időközben beerdősödött, s a tagságnak tudomásul kellett vennie, hogy a faanyag kezelése, esetleges kitermelése kimondottan az erdészeti törvények tiszteletben tartásával végezhető el. Besenyei István, a Zágoni Magánerdészet mérnök-igazgatója szerint újabb gond, hogy az egerpatakiaknak 2013-ban újabb üzemtervet kell rendelniük, ami nyilván újabb kiadást jelent, be kell hozniuk a takarítóvágásban mutatkozó 1650 köbméteres lemaradást, amelynek kitermeltetése sem olyan egyszerű.
Dénes Sándor résztulajdonos felvetette: az egyre nehezebbé és megkötöttebbé váló pénzügyi helyzet miatt a tagságnak azon kellene gondolkodnia, hogy valamilyen hasznot hozó, néhány munkahelyet is teremtő gazdasági tevékenységre pályázzon a közbirtokosság. Példaként említette egy kecskefarm létesítését, vagy az egyre többet emlegetett, magyar szürke húsmarha fajta rideg tenyésztését. Szó esett arról is, hogy a részesedés leosztásánál annyira fontos, közjegyzőnél lefolytatandó örökösödési végzés megszerzése elég nagy gond. Eredményre vezethetne egyelőre az is, hogy a többed-, illetve másod- és harmadrendű örökösök papírra vetett közös egyezség alapján, egymás közt osszák el az anyagiakat, megmentve magukat egy időre a költséges és hosszadalmas közjegyzői formaságoktól.
A közbirtokossági tagok a 2011-es esztendőre is megkapták az osztalékot: 75 lej jutott Egerpatakon egy hektár birtokra. A legelők bérbe adását, valamint az esetleges tisztújítás gondját elhalasztották.