Frunzăverde kipakolt
A DLP központosítási törekvéseivel indokolta döntését Sorin Frunzăverde, aki kedden jelentette be, hogy átállt az ellenzékhez, és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnökeként kívánja újra megpályázni a Krassó-Szörény megyei tanács elnöki tisztségét (amelyet jelenleg is betölt). "Számtalanszor kértem a költségvetés decentralizálását, mégis ennek ellenkezője történik, a pénzügyi források elosztásáról Bukarestben döntenek, az önkormányzatokat, a helyi kezdeményezéseket kiéheztetik. Én továbbra is hiszek egy jobboldali konstrukcióban, de ezt már nem látom megvalósíthatónak a DLP-ben" – mondotta. A szociálliberális ellenzéki pártszövetséget konjunkturális képződménynek tartja, az abban részt vevő NLP-t viszont jobboldali pártnak tekinti, és ő maga a román jobboldal újjáépítését szorgalmazza – magyarázta. Éles bírálatot is megfogalmazott: Frunzăverde szerint Románia rendőrállam, amelyben "félünk már telefonon is beszélni", "esetenként lehallgathat minket szinte mindenki, és nem a sajtóra gondolok"; utalt arra, hogy ilyen vele is történt, részleteket azonban nem közölt.

Boc távozását követelik
Emil Boc pártelnök lemondását követelik a Demokrata Liberális Pártban Sorin Frunzăverde átigazolása miatt. Frunzăverde több kormányban volt már védelmi miniszter, korábban a turisztikai tárcát is vezette, és a DLP három elnökhelyettesének egyike volt. Nem egyedül távozik: a párt Krassó-Szörény megyei polgármesterei testületileg követik őt, és távozása egybeesett az Olt megyei szervezet elnökének kilépésével is. Egy másik alelnök, Mihaela Popa szerint ekkora veszteségek után Emil Boc pártelnöknek le kellene mondania. A pártvezetés rendkívüli kongresszus összehívását is fontolgatja, ahol a volt kormányfőt menesztenék a párt éléről.

A párt marad
A DLP egységes, és az is marad, és 2012 után is kormányozni fog jelenlegi partnereivel együtt – nyilatkozta tegnap Emil Boc pártelnök. "Ez a párt elég bátor volt, hogy átvigye Romániát a válságon. Most abban a helyzetben vagyunk, amikor már nincs szükség Romániában a megszorító intézkedésekre, túljutottunk a válság csúcspontján, és ennek az alappillére a DLP volt" – fejtegette. Boc szerint "egy ilyen párt rég nem egyetlen személytől vagy személyektől függ".

Alkotmányellenes a lusztrációs törvény
Alkotmányellenes a lusztrációs törvény – amely a kommunista tisztségviselőket tiltotta volna el öt évre a közélettől –, az Alkotmánybíróság tegnap helyt adott a legfelsőbb bíróság óvásának. Az indoklást később hozzák nyilvánosságra. A törvényt már 2010-ben megszavazta a parlament, ám az Alkotmánybíróságon elbukott – akárcsak az új, 2012 február végén elfogadott változat. A legfelsőbb bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrollt. Az óvás beterjesztését azzal indokolta, hogy a lusztrációs törvény a kollektív felelősség és kollektív bűnösség elvére épül, és sérti az ártatlanság vélelmének alkotmányos előírását. Az indoklás szerint a törvény kollektív büntetésben részesíti azokat, akik ügyészként dolgoztak 1989 előtt, és korlátozza azon alkotmányos jogukat, hogy köztisztségeket töltsenek be öt évig. A lusztrációs törvény idei változatát Máté András RMDSZ-képviselő javaslatára terjesztették ki az ügyészekre is. Emil Boc DLP-elnök a kiegészítést az RMDSZ bosszújaként értelmezte Monica Macovei, a DLP ügyész múlttal rendelkező európai parlamenti képviselője ellen, aki igazságügy-miniszteri mandátuma idején nyilvánosan korrupcióval gyanúsította az RMDSZ egyes vezetőit. A lusztrációs törvény 165 bírát és ügyészt érintett volna, köztük a legfelsőbb bíróság elnökét, Livia Doina Stanciut is.