A Tajvan és Japán között elterülő Rjukju szigetcsoport melletti korallzátonyokban ,,gazdálkodik" a Stegastes nigricans nevű, 15 cm-es barna hal, amelynek egyetlen táplálkozási forrása a polysiphoniaként ismert vörös alga.
Ez utóbbi viszont csak úgy tud fennmaradni, ha a hal gondoskodik róla. Hata Hiroki japán tengerbiológus erről bizonyságot úgy szerzett, hogy elzárta azokat a területeket, ahol hal és alga e különös szimbiózisban él. A barna hal úgy gondoskodik a maga számára megfelelő és elégséges táplálékról, hogy ,,kigyomlálja" a másfajta algákat, és elkergeti az idegen növényevő halakat, tengeri csillagokat, sünöket. A japán kutató egy amerikai kollégájával hasonló jelenséget tanulmányoz a panamai korallzátonyoknál ― írta a Corriere della Sera olasz napilap.
Hogyan születik a különös kapcsolat hal és alga között? Az eddigi legvalószínűbb feltételezés, hogy az ,,ültetvény" akkor képződik, amikor az alga spórái megtelepednek valahol, és a barna halak ezeket gondozzák. Nem elképzelhető, hogy a halak maguk hozzák létre algák odatelepítésével. Ám ki tudja? Hangyák, termeszek és egy Littoraria irrorata nevű tengeri csiga gombákat termeszt. A Myrmelchista nevű hangya is különös jószág. Ő hozza létre az úgynevezett ,,ördög kertjeit", a nagy facsoportokat az amazóniai erdőkben, amelyeknek szinte egyetlen fája a Duroia irsuta. Ezeket a fákat a helyiek szerint egy gonosz szellem neveli. A hangya viszont ebben fészkel, és körülötte megmérgez minden más növényt, így biztosítja kolóniája számára a bőséges lakóhelyet.