PONTÁÉK GYŐZELEMRE ÁLLNAK. Egy friss közvélemény-kutatás szerint változatlanul a Szociál-Liberális Szövetségnek áll a zászló, ha most lennének a választások, a szavazatok 56 százalékát nyernék el. 14 százalékot érne el Dan Diaconescu Néppártja, és 13 százalékot a jelenlegi kormánypárt. Az RMDSZ 6, a Nagyrománia Párt és az Új Generáció Pártja is megszerezné a szavazatok öt-öt százalékát. Igaz, a megkérdezettek 35 százaléka vagy még nem döntötte el, kire szavaz, vagy nincs szándékában voksolni. (Jurnalul Naţional)
SZENZÁCIÓHAJHÁSZÁS. Csütörtökön mintha megzápultak volna a román hírtelevíziók, órákon át azt közvetítették, természetesen csak a reptér bejáratától, hogy rajtakaptak egy kínai férfit, aki emberi alsó végtagot akart kicsempészni az országból. Végül kiderült, fagyasztott medvetalpat találtak a bőröndben, s a cirkusz elhalt. (Realitatea/Antena3)
NEM KELL A NYÁRÁDSZEREDAI RMDSZ-NEK CSABA KIRÁLYFI. Nyárádszereda városi tanácsának RMDSZ-frakciója újra kinyilvánította: nem engedi, hogy Csaba királyfi szobra Nyárádszereda főterét díszítse. A tervezet 7 nem (mind RMDSZ-esek) és 6 igen vokssal újra megbukott, mert a városi tanács havi ülésén a tulipánosok megvétózták az ügy napirendre vételét. A szobrot Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke adományozta két évvel korábban, de a város RMDSZ-es tanácstagjai akkor is megakadályozták, hogy Blaskó János szobrászművész alkotása méltó helyre kerüljön, azzal az ürüggyel, hogy ha elkezdődik a szoborállítás, akkor a helyi ortodoxok is elkezdenek mozgolódni, hogy felépítsék harmadik ortodox templomukat a város vitatott telekkönyvű főterére. Az RMDSZ szoborellenes lépése azért is szomorú, mert a polgári frakció ezúttal azt a tervezetet nyújtotta be, amelyet a város RMDSZ-es polgármestere 2010-ben javasolt. (Erdély Ma)
NEM HAT, HUSZONNÉGY SZÁZALÉK! Románia a rendelkezésére álló európai uniós alapok 24 százalékát hívta le – nyilatkozta Leonard Orban. Az európai ügyek minisztere szerint a mezőgazdaságnak szánt pénzek 95, a vidékfejlesztést elősegítő összegek 30 százalékát sikerült felhasználni. A hatóságok célul tűzték ki, hogy idén az ország háromszor több strukturális és kohéziós alapot hívjon le, mint amennyit az uniós csatlakozás óta sikerült megszereznie. (Kolozsvári Rádió)
AZ ADÓBEVÉTELEK EGYNEGYEDÉT OSZTJÁK VISSZA. 2011-ben az önkormányzatok 25 és fél milliárd eurót fizettek be adóként az állami költségvetésbe, ebből a kormány hat és fél milliárd eurót osztott vissza a helyi hatóságoknak. Ez azt jelenti, hogy minden befizetett 100 euróból csak 25-öt juttatnak vissza az önkormányzatokhoz. Maros megye a befizetett pénzek 80 százalékát kapta vissza, Hargita és Kovászna megye esetében ez az arány 87–88 százalék. A kormány a legszegényebb megyéknek utalta ki a legtöbb pénzt, a hat legfejlettebb megye, például Kolozs, Temes és Brassó viszont átlagon aluli támogatást kapott. (Adevărul)
