A szervezet megalapítása nem kisebb személy nevéhez fűződik, mint Potsa József, az akkori Háromszék vármegye főispánja. Megbízatását az EKE központi választmányi elnökétől, gróf Bethlen Bálinttól kapta. Ennek alapján 1892. március 22-én megírja meghívólevelét az alakuló közgyűlésre:
,,Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület 1891 máj 12-én tartott közgyülése engem bizván meg a háromszékmegyei osztály megalakitásával, ennek következtében van szeren­csém az 1892. április 3-án, Sepsi-Szent­györgyön, a vármegyeház nagytermében tartandó osztályalakuló gyülésre azzal a kéréssel meghivni, hogy az ide mellékelt gyüjtőiven a közgyülésig tagnak jelentkezni, illetve a közjótékonysági, közgazdasági és kulturális egyesület részére minél több ta­got megnyerni sziveskedjék. Vármegyénkre nézve az osztály megalakitása rendkivül fontos, mert ismeretlen gyönyörü vidé­keinkre a látogatókat, fürdőinkre az üdülőket és vendégeket ez osztály feladata leend a központ segitségével ide irányitania s, vonzania és a turistasági helyeket utak nyitá­sa, ösvények vágása által azok részére hozzáférhetőkké tenni. A tagok többféle kedvezményben részesülnek (fürdőkben engedmény, csoportos utazásoknál esetleg olcsóbb viteldij, stb.) és ingyen kapják az egyesület hivatalos lapját, az illusztrált tu­ristasági, fürdőügyi és néprajzi Erdélyt-t. Mindezek következtében bizalommal remélvén, hogy a taggyüjtés érdekében a le­hetőket megtenni méltóztatik, közlöm, hogy a gyüjtőivek a közgyülés napjáig hozzám visszaküldendők ..."
Megalakulás
Az alakuló közgyűlést Potsa József főispán vezette, lelkes szavakban ecsetelve az egyesület fontos közgazdasági és jótékonysági céljait. A titkári teendők ideiglenes ellátására Berecz Gyula állami iskolai igazgatót kérte fel. Miután megállapítják, hogy az alapszabálynak megfelelően az osztály megalakulásához megvan az előírt létszám (30 tagnál jóval több), nagy tetszésnyilvánítás mellett az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Háromszékmegyei Osztályát száztíz taggal megalakultnak nyilvánítják. Berecz Gyula, méltányolva Potsa József főispánnak, az egyesület megalakulási előmunkálatai vezető­jének sokoldalú fáradozását, indítványozta, hogy jegyzőkönyvi köszönetet szavazzanak meg neki, egyben felkérte, hogy fogadja el az elnöki tisztet, melyet a jelenlévők lelkes éljenzése közepette megtett. A továbbiakban a jegyzőkönyv szerint a következő tisztségeket szavazták meg:
Alelnökök: Tompa Miklós alispán, Seethal Ferenc nagybirtokos, Csipkay János erdőmester, Greguss János, a köpeci bánya igazgatója, Hol­laky Attila főszolgabíró, Do­bay János rendőrkapitány
Titkár: Berecz Gyula állami iskolai igazgató.
Az elnöknek köszönhetően Sepsiszent­györgy közönsége és Háromszék megye törvényhatósága 200–200 koronával szerepel az EKE-alapítók sorában.
A választás után az elnök előterjesztette az első kirándulás tervét: május 15-ére Kovásznára, ahová a központot (Kolozs­várt), a társegyesületeket és a nagyközönséget is meghívták. Ezt követően a választmány tagjait, továbbá a jegyzőket hat csoportra osztották, amelyek a hat alelnök vezetése alatt a vármegye két városában és négy járásában hat albizottságot képeztek.
Már az első évben öt megszervezett kirándulásról tudunk.
Tevékeny esztendők
Az Erdély című folyóirat 1895 februárjában a háromszéki elnököt mint az EKE központi alelnökét mutatja be (IV. évf., 1–2. szám), aki nagyon sokat tesz a megye felvirágoztatásáért: "Előpatak, Málnás, Kovászna az ő buzdítására tették meg azokat a fontos lépéseket, melynek következtében fokozatos fejlődésnek indultak és amikor a helyi eszközök kimerültek, megalakította az EKE Három­szék-vármegyei Osztályát, melynek feladata a megye természeti kincseit megismertetni és ezáltal a székelységnek közgazdasági fejlődését előmozditani. Az osztály akkora tevékenységgel kezdte meg müködését, hogy kirándulásai iránt országos érdeklődés volt 300-nál több idegen elvivén hirét..."
1896-ban a Budapesten rendezett országos kongresszuson részt vesz az egész osztály, Benedek János előadást tart. 1901-ben, amikor megkezdik Kolozsváron az EKE-múzeum szervezését, a már meglévő 1600 tárgyból 300 özvegy Cserey Jánosné adománya, aki a legnagyobb szerepet játssza a Székely Nemzeti Múzeum létrehozásában is.
1902-ben K. Fodor János írásából tudjuk, hogy megyénkben már léteznek jelzett turistautak. Így a tíz kilométer hosszú, Sepsiszentgyörgyöt Sugásfürdővel egybekötő jelzése piros színű volt. A Sugásfürdőt Előpatakkal a Szármány-pusztán keresztül összekötő kétórás turistautat kék színnel jelezték, a 920 m magasságban levő Kilátóból gyönyörködni lehet a Csukás, Nagy­kőha­vas, Bucsecs, Keresztény­havas, Kis- és Nagykirálykő látványában.
1902. július 20-án az EKE tízéves fennállására szervezett ünnepi közgyűlés színhelye Sepsiszentgyörgy volt. Ko­lozsvárról húszan vettek részt. A vendégeket ifj. Gödri Fe­renc, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki EKE titkára fogadta. Az általa elkészített jegyzőkönyvből tudjuk, hogy jelen volt Potsa József is, akit az EKE tiszteletbeli tagjának választottak. Az országos kiállítás alkalmából Háromszék országos kitüntetést kapott: pénzzel támogatták az EKE Erdély Kalauzának és a Hankó-könyvek megjelenését.
1902. október 12-én Potsa József HEKE elnökként részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor leleplezésén, a Mátyás király szülőházában berendezett EKE etnográfiai múzeum megnyitóján és Erzsébet lobogójának felavatásán. 1906. augusztus 19-én ifj. Herrman Antal részt vett a szovátai közgyűlésen, ahol a jegyzőkönyv szerint megemlékeztek Cserey Jánosné Zathureczki Emília, az EKE néprajzi múzeumának bőkezű gyarapítója haláláról.
1908. január 17-én Potsa József halálával lezárult az egyesület életének eredményekben igen gazdag első szakasza, amikor az EKE szintjén mintaosztályként tartották nyilván, mely közművelődési rendezvények szervezője, az idegenforgalom irányítója, tanulmányi kirándulások rendezője a Székely Mikó Kollégium diákjai számára.
Új választmány
Következő elnöknek Elekes Béla főispánt választották meg, akinek tevékenysége az első világháborúig tartott. Az új választmány 2000 koronával indult, és olyan lelkes munkatársai voltak, mint: Málik József, a Székely Nemzet felelős szerkesztője, Gyárfás Győző királyi főmérnök, publicista, élete végéig az Erdély folyóirat állandó munkatársa, aki bemutatta a Szé­kelyföld értékeit, jelzéskészítő csapatot szervezett, és a megyei kalauzt is ő írta. Munkásságáról az Erdély 192/9. számában olvashatunk emlékeztetőt Téglás Gábor tollából, amit az október 12-i választmányi gyűlésen is felolvastak mint halotti meg­emlékezőt.
1908. május 10-én megalakul a kovásznai fiók Roediger Lajossal az élen. 1912-ben az EKE-tagdíjak fejében ingyen kapják a tagok az Erdély folyóiratot (ára 6 kr.). Ezt a mai szervezet is átvette elődeinktől, és 2008-tól ugyanígy jár el.
A Háromszéki EKE tevékenységének Gödri Ferenc titkár halála vet véget 1913-ban. Az osztálynak az első világháborúig hat fiókja volt.
Az első újraalapítás 1934-ben történt, akkor az elnöki széket dr. Fogolyán Kristóf, a megyei kórház igazgatója, az alelnökit Csutak Vilmos múzeumi szakember, a Mikó Kollégium tanára foglalta el. Választmányi tagok: Kovács Jenő hites könyvvizsgáló, Dobai Ernő fotóművész, Czikó Árpád közgazdász, dr. Kovásznai Gábor, Szász Jenő.
A második újraalapítást húsz évvel ezelőtt, 1992 áprilisában jegyeztük, amit olyan nevek fémjeleznek, mint Gocz József, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Kakas Zoltán, valamint Dukrét Lajos és Jártó Gábor, aki ma is tagja egyesületünknek.

Dukrét Lajos