A magyar Országgyűlésben napirend előtti felszólalásban jelentette be lemondását Schmitt Pál államfő. A három hónapja tartó plágiumbotrány következményeként múlt héten megvonták doktori címét, eddig azonban úgy nyilatkozott, marad, és küzd igaza bebizonyításáért.
Schmitt Pál hétfő kora délután jelentette be a parlamentben, hogy lemond államfői hivataláról. Döntését azzal magyarázta, hogy plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg. Az államelnök lemondási nyilatkozatáról délután már szavazott is az Országgyűlés, távozását 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el. Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.
"Magyarország alaptörvénye szerint, amelyet magam láttam el kézjegyemmel, az államfő kifejezi a nemzet egységét. Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem nemzetemet inkább megosztja, mint egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak" – ezekkel a mondatokkal jelentette be Schmitt Pál köztársasági elnök a magyar Országgyűlésben, hogy lemond posztjáról. Schmitt ezzel látványos fordulatot hajtott végre, az elmúlt néhány napban ugyanis dacos nyilatkozatokban utasította vissza azokat a felszólításokat, hogy mondjon le az államfői tisztségről doktori címének visszavonása miatt.
A mintegy negyedórás beszéd nagy részében Schmitt ismét azt hangoztatta, hogy nem követett el semmilyen tisztességtelenséget a doktori cím megszerzésekor. Lemondási szándékát mindössze az utolsó néhány mondatban közölte, majd a kormánypárti képviselők, vélhetően tiszteletük jeléül, felállva megtapsolták. Schmitt ezután távozott a teremből, nem várva meg a különböző frakciók hozzászólását.
"Szinte semmi sem szent"
Beszédét azzal kezdte, fontosnak tartja, hogy a személye körül kialakult vita kapcsán tájékoztatást adjon. Az ellene indított támadások kapcsán megjegyezte, személyesen is megtapasztalta, hogy "szinte semmi sem szent", ezek a támadások érintik a rokonságot, az ifjúkori tetteket, és mindezt megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte.
Múlt hét kedden készült el annak a tényfeltáró bizottságnak a jelentése, amely Schmitt Pál kisdoktori dolgozatát vizsgálta. A jelentés megerősítette azokat az elsőként a Hvg.hu által közölt állításokat, amelyek szerint az 1992-ben leadott dolgozat túlnyomó része forrásmegjelölés nélküli másolat. A jelentés ugyan Schmittet nem marasztalta el, de a Semmelweis Egyetem vezető testülete, a szenátus csütörtökön megvonta az államfőtől a doktori címet. Schmitt erre a parlamenti beszédben úgy reagált, hogy "egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolt, túl sokat idéztem mások műveiből". Hozzátette, "még meg sem indult a tényfeltárás, az itt ülő képviselők közül jó néhányan lemondásomat követelték". Schmitt szerint az állítások megjelenése után "felröppent a hír, hogy az elnök lop, csal, hazudik", és "gondoskodtak róla, hogy a hír külföldre is kijusson", és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál is igyekeztek aláásni a hírnevét. Azt nem közölte, hogy kikre utal a többes szám harmadik személlyel.
Bíróságon a jogorvoslatért
Schmitt beszélt arról is, hogy szerinte nem volt része korrekt bánásmódban, s bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, számára ez nem volt adott. A doktori értékezésével kapcsolatban az elmúlt napok interjúi után megismételte, hogy szabályszerűen járt el. Azt mondta, hogy opponense és konzulense is egyetértett a források feltüntetésének módjával, vagyis azzal, hogy csak a dolgozat végén szerepeljen, kiknek a munkáit használta fel az értekezéshez. Hozzátette, jó érzéssel emlékszik vissza kisdoktori munkájára, amellyel szerinte "újszerű és hasznos ismereteket" tárt fel.
Schmitt vitatta doktori címének megvonását is, amelyről az után döntött a Semmelweis Egyetem szenátusa, hogy az intézmény által felállított tényfeltáró bizottság megerősítette a plágiumról szóló állításokat. Schmitt szerint helytelen volt az eljárás, ezért bírósághoz fordul jogorvoslatért.
Schmitt Pál alig negyedórás beszéde után rögtön távozott a teremből Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében. A leköszönő államfő beszéde után közvetlenül Kövér László házelnök szólalt fel, kijelentette, kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat. Hozzátette: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők – az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai – az Országgyűlésben ülhetnek. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több képviselője ugyanakkor elhagyta az üléstermet.
Elégedett az ellenzék
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője Schmitt Pál bejelentésére reagálva azt mondta: elismeréssel tartoznak a köztársasági elnök lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak. Úgy vélte, szomorú napja van ma a magyar demokráciának. Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette; ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának és működésének látlelete – mondotta.
A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol – kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a bejelentést. Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása.
Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben – reagált az államfő lemondására Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki egyúttal viszont sajnálatosnak nevezte, hogy a köztársasági elnök "távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt". Megismételte korábbi felvetését, miszerint a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, és egyúttal ismét javaslatot tett Sólyom László volt államfő személyére.
Tisztelet és köszönet
Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott: az államfő erkölcsi nagyságról tett tanúságot, ám erre nem volt képes az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt. Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka – mondta.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Schmitt Pál lemondására reagálva köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, "ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett".
Ki lesz az elnök?
Bizonyos források szerint Kövér László megbízott köztársasági elnöknek legnagyobb az esélye, hogy Schmitt Pál utódja legyen. Schmitt Pál jelölésekor éppen Kövér volt az, aki konfrontálódott Orbán Viktorral, azt az álláspontot képviselte, hogy Schmitt jelölése politikai károkat okozhat a Fidesznek. A lehetséges elnökök közt emlegetik még Martonyi János jelenlegi külügyminisztert, Áder Jánost, a Fidesz egyik alapítóját, Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét, Vizi E. Szilvesztert, az akadémia volt elnökét és Trócsányi Lászlót, egykori alkotmánybírót, jelenlegi párizsi nagykövetet. Magasrangú fideszes források szerint Orbán Viktor a délelőtti frakcióülésen már felvetette, hogy egy nála jobboldalibb köztársasági elnököt képzelt el. Az Index forrásaira hivatkozva állítja, nem kizárt, hogy végül egy, a politikában eddig járatlan, a találgatások közt nem szereplő jelöltet támogat majd a Fidesz elnöksége.
Az Index információi szerint már hétfőn este eldöntheti a Fidesz elnöksége, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek. Az elnökség, azaz Orbán Viktor mellett Navracsics Tibor, Kövér László, Varga Mihály, Kósa Lajos, Pelczné dr. Gáll Ildikó és Pokorni Zoltán már délután összeült, de végeleges döntést csak az esti ötpárti egyeztetés után hoznak.