Bájosan mosolygó csajok szólítottak le a minap a központi piacon. No lám, lehetnek még rejtett bájaim – gondoltam, s vidultam fel tavasziasan.
Csak miután orrom alá nyomtak egy aláírásgyűjtő ívet, hervadt le pillanatnyi gerjedésem: jelenlegi polgármesterünk, megyei RMDSZ-es főmuftink nyári újraválasztását kellett volna támogatnom. Tévedésem annyira rosszulesett, hogy az előttem levő fehér lap rögvest vörös posztóvá változott, s cseppet sem udvariasan rohantam a lányokra (szégyellhetem magam!), hogy hová írhatom ezzel kapcsolatos nemtetszésemet. Csekély meglepődést sem mutatva, ugyanolyan csábosan mosolyogva felelték, ők ilyesmit nem gyűjtenek. Nem véleménykutatás ez, hékás! – gondoltam utamat folytatva. Hanem akkor mi ez, kérem?! Hogy másnak mi, nem tudom, de nekem undorító néphülyítésnek tűnik. Semmi különös ellenszenvem nincs az említett két személlyel kapcsolatosan, sőt, talán jelenlegi polgármesterünk idáig a legjobbnak mondható (igaz, kettő közül...), még akkor is, ha ezt én mint külvárosi lakó nemigen élvezhetem. No de hogy feledkezhetünk meg arról, hogy majdnem húszéves RMDSZ-es kormányzás után talán most állunk legmesszebb a kampányidőkben felemlegetett autonómiától? No meg hogy megyénk az ország egyik legszegényebb megyéje maradt. Az RMDSZ által fenntartott kormányzás meg úgy megreformálta ezt az országot, hogy életszínvonalunk a béka ama része alá jutott, miközben szövetségünk balkáni fenyegetőzések, zsarolások sora után egyenként feladta kormányzási szerződésbe foglalt elvárásait. Amit aztán mellveregetve a jellegzetes "magyar becsület"-tel, örökös lojalitás elvével próbált palástolni. Logikus kérdés ezek után: tulajdonképpen kit is képvisel az RMDSZ?! Szerintem csupán önmagát, azaz ami maradt belőle: haszonélvezőit. Így lett aztán a hivatalosan még mindig nem is létező Székelyföld népe elszegényült, földönfutó – ha még egyáltalán marad földje, hisz némi jöttmentek ennek jelentős részét is kisajátították lába alól... Erdeit meg mi irtottuk ki, annyira, hogy most már Tamási nem is tudná rengetegbe küldeni Ábelét...
Mindezek ellenére konok harcok által kivívott "eredményekkel" érvel az RMDSZ: tanügyi törvény, magyar orvosi egyetem, kisebbségi törvény – ja, az még mindig nincs... Folytathatnám, de minek? Fölösleges, hisz akinek még maradt némi szürkeállománya, efféle "segítség" nélkül is el tudja dönteni, kire szavazzon
Dezső Bernát, Sepsiszentgyörgy
