Nagypéntek volt a legszigorúbb böjti nap. Volt, aki nem evett semmit, mások a reggelit hagyták el. Ebédre olajjal készült ételeket ehettek, mákos laskát, mákos piroskát, mákos puliszkát, leves helyett aszalt szilvát főztek, amit puliszkával fogyasztottak.
A tojás böjtös ételnek számított, a tej azonban már nem. Református népünk is megtartotta a nagypénteki böjtöt. Volt, aki szigorú böjtöt tartott, volt, aki csak napszentületig nem étkezett. Nagypénteken nem dolgoztak. Torján a virágvasárnap előtti virágpénteken sem volt tanácsos kint, a határban dolgozni, erdőbe menni – baj érhette az embert. Csak a legszükségesebbeket végezték.
.jpg)
