Erdélyben a 19. században alakultak szabadkőműves-páholyok Brassóban, Szebenben Kolozsváron, és 1781-ben Csíkszeredában. Draskovich János ezredes 1782-ben Csíkszeredából a páholy működését áthelyezte Kézdivásárhelyre.
Az Erdélyi páholyok nagymestere gróf Bánffy György volt. A Kézdivásárhelyi Szabadkőműves-páholy tagjai katonatisztek voltak, és katonai páholyként működött. Tagjai: Horváth és Kray ezredes, Székely, Chevalier és Kisling kapitány, Czakó, Weinbrecht, Ernst és Betzmann főhadnagy, Kovács auditor, Molitor tábori pap és Tankó plébános. A kézdivásárhelyi páholy 1784-ben megszűnt, és tagjai a brassói, majd 1786-tól a nagyszebeni szabadkőműves-tagságot gyarapították. Az 1795. június 6-án kelt rendelettel a szabadkőművesség az Osztrák–Magyar Monarchiában megszűnt, miután a jakobinus mozgalmat leverték, és kivégezték Martinovicsot és társait. (Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon)
Erdélyben s az egész Monarchia területén a szabadkőműves-páholyok csak az 1830-as években alakulnak újra. A napóleoni háborúk idején szigorú utasításokat tettek közzé az esetleges szabadkőműves-páholyok megalakulása ellen. Erről tanúskodik az alábbi guberniumi levél, amelyet a 4423-as számmal közöltek ki Háromszék adminisztrátorának:
,,Még a mult esztendőben május 14-röl 1199 udvari szám alatt költ kegyelmes Kir. Decrétum következéséűl megparancsoltatott volt kegyelmeteknek hogy ha a kegyelmetek kerűletében oly individumok találtatnak akik valamely kűlső ország tudós társaságoknak tagjai volnának azokat az arról készitett consignation melett ide bé jelenteni el ne mulasszák. Mivel pedig kegyelmetek mind eddig ezen parancsolatnak eleget nem tettek, meghagyatik ezennel hogy a fenn forgo tárgyban kiparancsolt tudósitást a jövő agusztus végéig felkűldeni el ne mulasszák.
Kolozsvár 12 máj. 1814. Bánffy."
(Sepsiszentgyörgyi Áll. Levéltár fond. 8 dos 2146 fil 1.)
Háromszék adminisztrátora pár sorban válaszolt a guberniumnak:
,,A mult esztendö juniusának 14-én kért rendelését azért nem telyesitettem mivel kerűletemben nem hogy kűlső tudós társaságok volnának, de még a tudományokkal is keveset foglalkoznak."
A magyar történelem kiemelkedő egyéniségei, akik szabadkőművesek voltak: Kossuth Lajos, Klapka György, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc, Bánffy György, Festetich György, Kőrösi Csoma Sándor és még sokan mások.