Azt már elmondtam egy korábbi lapszámunkban, hogy ez az évértékelő KOVÁSZNA MEGYE sporttörténetének LEGGYENGÉBB, LEGSZÍNVONALTALANABB évértékelője volt!
Nem azért, mert rosszak voltak a beszámolók, nem (!!!), hanem mert egyszerűen mélyen kritikán aluli volt a részvétel, a vele járó érdektelenség.
Valami hibádzik. Sepsiszentgyörgy önkormányzata harcol az állami tulajdonban lévő "MSC-stadionért", sportcsarnokért, aztán mint a sportcsarnok névadó ünnepségén (amikor lehetett volna tárgyalni – !!! – az elmúlt 44 esztendő leghozzáértőbb, legszavahihetőbb sportminiszterével, Octavian Beluval), ezúttal sem tette tiszteletét a megye, ezen belül a város sportéletének jelenéről, jövőjéről tárgyalni akaró közgyűlésen! Ne haragudjon Szentgyörgy és mellette a többi város önkormányzata, de nagyon úgy tűnik, a sport terén "bort isznak és vizet prédikálnak". Az évértékelő után vált érthetőbbé, hogy a megye önkormányzatát irányító RMDSZ miért "játszadozott" a megye sportigazgatói székével. Túl az érdekeltségen volt abban egy jó adag nemtörődömség is! A távolmaradás egy jövőbe is néző közgyűlésről igazolja, hogy politikusainkat nem érdekli a testnevelés és a sport, a megye, a város lakosságának egészsége, egészségének megőrzése; hogy életükben nem hallottak az ókori rómaiak megfogalmazta aranyigazságról: mens sana in corpore sano (ép testben ép lélek), vagy ennek magyar megfelelőjéről (egészséges nemzetnek van csak jövője)... Nekik nem fáj, hogy az iskolai nevelés s ezáltal az ifjúság egyre távolabb kerül az egészséges életmódtól... Őket nem zavarja, hogy eleve halva született teljesítménysportra áldoznak csillagászati összegeket, miközben a leggazdagabb hagyományokra visszatekintő sportjátékunk a megszűnés határára zuhant...
Nos, így áll sportmozgalmunk itthon. A teljes nemtörődömség mezsgyéjén. S ezért csak önmagunkra vethetünk. Önmagunkra, megyei, városi, községi önkormányzatainkra, az iskolai sport és testnevelés oktatásáért felelős intézetünkre, sportklubjainkra – városi és iskolás sportegyesületeinkre.
Nem hagyhatom szó nélkül a fővárosi kiküldöttet. Több mint harminc percen át beszélt arról, ami nem Kovászna megye sportja, szédítette a 14 résztvevőt, hogy aztán egy egyszerű, bővített mondatba tömörítve érintse az aranyigazságot. Ezért, ennyiért eljönni Bukarestből...
Az elsiklott évértékelő a szervezés számlájára is írandó. Olyan volt a szervezés, mint az évi munka. Azért megkérdezem: hogyan lesz tovább? A jövőben azok a sportigazgatók fognak gyűlésezni, sportévet értékelni, akikkel elkártyázgatott a politika? (áros)