Német mintára vegyes választási rendszert vezetne be Románia – erről hozott elvi döntést a választási törvényt előkészítő parlamenti különbizottság. Igaz, az ügy kimenetele kérdéses, miután az ellenzék jelezte: a plénumban új szavazást kérnek, szerintük ugyanis jobb lenne a többségi – tiszta egyéni körzetes – választási rendszer, és erre hajlik amúgy a Demokrata Liberális Párt is.
A parlamenti helyek felét egyéni választókerületes, másik felét pedig pártlistás rendszerben töltenék be – fejtette ki Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a parlamenti különbizottság tagja. Az újítás szerint minden szavazópolgár két voksot adna le – az eddigi egy helyett – a képviselőházi, illetve szenátusi jelöltekre: az egyik szavazattal az adott választókerületben induló egyéni jelöltek egyikét támogatja, a másikkal a számára szimpatikus pártlistát. "Az állandó választási hatóságot felhatalmaztuk, hogy a német modell alapján, amely egyébként a magyarhoz is hasonlít, jövő hétre kidolgozzon egy konkrét tervezetet erre a részre, a mi bizottságunknak pedig április 30-ig kell elkészülnie a törvénytervezet egészével" – mondta Márton Árpád.
A parlamenti különbizottságnak még nyolc másik elvi kérdésben kell döntenie, így arról is, hogy hány fős legyen a parlament. "Ha például a képviselőház kétszáz fős lesz, és a magyarság megkapja a számarányának megfelelő 6,5 százalékot, ez 13 képviselőt jelent. De ha megőrzik a 18 nemzetiségi képviselőt, akkor az ő frakciójuk öt fővel nagyobb lesz, mint a magyarság képviselete, ami, ugye, nem a reális arány a lakosságon belül. Sokuknak nyelvi követeléseik sincsenek, autonómiáról – a németeket kivéve – egyiknek sincs elképzelése, és nemzetiségi tudattal sem mindegyikük rendelkezik. Ha egy ilyen frakció támogat egy számunkra kedvezőtlen nemzetiségi törvényt, lehet majd mutogatni a világnak, hogy ez 18 nemzetiséginek jó, és csak 13-nak nem tetszett. Ez számunkra elfogadhatatlan" – fejtette ki az RMDSZ politikusa.
Mint ismeretes, a 2008-as választásokat egy kompenzációs, egyéni választókerületes rendszerben bonyolították le. Az eredménnyel minden párt elégedetlen volt, ahhoz ugyanis, hogy az alakulatok szavazatarányosan jussanak parlamenti helyekhez, egy bonyolult kompenzációs rendszert dolgoztak ki. Emiatt csak az a jelölt jutott biztosan mandátumhoz, aki kerületében megkapta a voksok több mint felét, azt viszont már nem lehetett előre látni, hogy a töredékszavazatok melyik kerületben eredményeznek mandátumot. Több párt vezető politikusa esett ki emiatt szavazatok tízezreivel a parlamentből, miközben meglepetésemberek kerültek be néhány tucatnyi vokssal.
