Robbanó keverékké vált a devizahitelezés problémája Magyarországon – mondta Bokros Lajos, a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) kuratóriumi elnöke az intézet által Budapesten rendezett, és a régió lakossági deviza hitelezésével foglalkozó konferenciát bevezető előadásában.
A volt pénzügyminiszter szerint a régió devizahitel-állományának felfutásában fontos szerepet játszott, hogy elsősorban kínai és az olajországok megtakarításai nyomán megnövekedett pénzkínálat az ezredforduló után befektetési lehetőségeket keresett. Emellett az EU 2004-es és 2007-es bővítése hatalmas várakozásokat keltett az érintett lakosságban a sikeres felzárkózási folyamat iránt, és ezek a várakozások részben teljesültek is.
A devizahitelezés elterjedését ösztönözte az is, hogy a lebegő valutájú régiós országokban, így Magyarországon is, a nemzeti valuta nemcsak reál, de nominális értelemben is felértékelődött az euróval szemben – mondta Bokros Lajos. Hozzátette: a "robbanó keverék" kialakulásában szerepet játszott a gyenge és tartalmatlan szabályozás is. A konferencia előadói arra keresnek választ, hogy "piaci vagy kormányzati kudarccal állunk-e szemben" – fogalmazott Bokros Lajos.
Amíg Magyarországon és Romániában az összes hitelen belül 65–70 százalékos arányt képviselnek a devizahitelek, addig Lengyelországban 30–40 százalék volt a devizahitelek aránya – mondta előadásában Hudecz András, az Európai Parlament munkatársa, aki az MNB szakértői gárdájától igazolt át Brüsszelbe. Romániában ugyanakkor az ingatlanárakat euróban tartják nyilván, s a hiteleket is ebben a devizában vették fel az ügyfelek azért is, mert 2,5–3 millió román dolgozik Nyugat-, illetve Dél-Európában, és hazautalja jövedelmének kisebb-nagyobb részét. A lengyel helyzet sajátossága az is, hogy a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya alacsonyabb a magyarnál, s nem mellesleg a svájci frank-hiteleknél nagyobb részt képviselnek a zloty-hitelek – jelezte az előadó.
Noha az említett két országban a szabályozó hatóságok erőteljesebben figyelmeztettek a devizahitelek veszélyeire, és többet is tettek, de önmagában a szabályozás szigorítása Magyarországon nem jelentett volna elégséges féket a devizahitel-állomány növekedésének megállításához – magyarázta Hudecz András. Elegendő belföldi forint-forrás ugyanis nem állt rendelkezésre, s emellett 2005–2007 között a devizahitelt felvevők bízhattak abban, hogy Magyarországon 2010-re már euróval lehet fizetni – tette hozzá.
