Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (www.mcse.hu) olvasható, a Lyridák – a Perseidák mellett – igen jelentős meteorraj. Első említése valószínűleg Kr. e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint "eső módjára hullottak a csillagok". A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22-én hajnali 2–3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egynapos holdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj tevékenysége meglehetősen ingadozó, ZHR-értéke 14 és 23 közötti. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.) Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es ZHR-értéket, 1803-ban pedig még ennél is intenzívebb hullást jegyeztek fel. A maximum igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mind­össze 32 óra.
Bolygók sokasága figyelhető meg áprilisban az esti égbolton. "Bár a Jupiter lassan eltűnik az esti szürkületben, az esti-éjszakai égbolt további három planéta megfigyelésére is kiválóan alkalmas. A nyugati horizont felett látható Vénusz a hónap végén éri el legnagyobb fényességét, miközben fázisa a március 30. körüli fél-Vénuszról (dichotómia) fokozatosan csökken. Az egyre vékonyabb sarlót mutató bolygó keringése során közeledik Föl­dünkhöz, így látszó átmérője erőteljesen növekszik. Mindez a június 6-án bekövetkező Vénusz-átvonulás előjátéka, amelyhez hasonlót 2004-ben figyelhettünk meg – ellenben a következőre egészen 2125-ig kellene várni.
Belső bolygószomszédunk megfigyelése után a nyugati égboltról a keleti-délkeleti horizont fölé tekintve egész éjszaka kényelmesen megfigyelhetjük a távolodóban levő Marsot, míg a távcsöves bemutatók igazi sztárja, a Gyűrűs Bolygó esti megfigyelési időszaka még csak most kezdődik. A csodaszép bolygó – a Marshoz hasonlóan – egész este és éjszaka kiválóan megfigyelhető.