A múlt héten a magyar országgyűlésben a legnagyobb vitákat az összeférhetetlenségi törvény váltotta ki, amelynek lényege, hogy hatályba lépése után országgyűlési képviselők a parlamentin kívül nem vállalhatnak más munkát.
Ez érinti a polgármestereket is, akik ezután nem lehetnek egyszerre képviselők és polgármesterek. A Fidesz kétharmados parlamenti többsége először forgott veszélyben, ugyanis a Kereszténydemokrata Néppárt harminc képviselője nem szavazta meg a törvényjavaslatot, s az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik képviselői értettek egyet vele. Megkezdődtek a tárgyalások a KDNP és a Fidesz szakértői között, előreláthatólag a kereszténydemokrata honatyák csak akkor szavazzák meg a törvényt, ha a parlamenti képviselőket érintő új javadalmazást csak a következő parlamenti ciklusban, az új, kétszáz fős parlamentben vezetik be. * Továbbra sem világos, hogy lesz-e megegyezés a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között, s ha igen, mikor. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Valutaalap politikai feltételekhez köti a hiteltárgyalások megkezdését, ami elfogadhatatlan. A Valutaalap képviselői pedig úgy vélekednek, hogy Magyarországnak először az Európai Unióval kell megegyeznie bizonyos, az unió és a Velencei Bizottság által kifogásolt és bírált ügyekben, különös tekintettel a Nemzeti Bank függetlenségére, a bírák korai nyugdíjaztatására, a bíróság veszélyeztetett függetlenségére és az adatvédelmi biztos jogkörének szűkítésére. Ezek a törvények összeegyeztethetetlenek az unió jogrendjével. A tárgyalások tehát előreláthatólag tovább folytatódnak. Hogy lesz-e egyáltalán hitel, kérdéses. Az ellenzéki politikusok és némely közgazdászok szerint időhúzásról van szó. * Általános megdöbbenést keltett a kormány azon elképzelése, hogy szűkítik a vasút- és autóbuszjáratokat, 420 vasútvonal és 30 buszjárat szűnik meg, amivel a bírálók szerint csak az utazók életét nehezítik meg, akik nehezebben juthatnak el ezután munkahelyekre, iskolákba stb., a járatleállítás nem jár különösebb eredménnyel, már ami a spórlást illeti. A kormány szakállamtitkára hangsúlyozta: nem leépítésről, hanem ésszerűsítésről van szó, a MÁV veszteségeit akarják csökkenteni. * Egyre több szó esik újabb és újabb adókról, felröppent például a tranzakciós adó, ami a bankátutalásokat érintené (a részletek még nem ismertek!), s arról is beszélnek, hogy bevezetik az ötkulcsos áfát. Az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra csökkentenék, míg a luxuscikkekét harminc százalékra emelnék. (A magyar általános forgalmi adó az egyik legmagasabb az unióban.) * Folynak az átvilágítási törvény vitái is. Schiffer András, a Lehet Más a Politika képviselője olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely a 3/3-as és 3/2-es ügyosztály teljes dokumentációját nyilvánosságra hozná, különös tekintettel az egykori tartótisztekre s azokra a vezető beosztásban dolgozó személyekre, akik tulajdonképpen irányították a magyar titkosszolgálatokat, kivéve azoknak az ügynököknek a dossziéit, akik ma is tevékenykednek. A Fidesz szakpolitikusai az ügyosztályok teljes dokumentációjának nyilvánosságra hozatalával nemzetbiztonsági okokból nem értenek egyet. Hogy milyen lesz az új törvény, és kikre vonatkozik majd, egyelőre nem világos.
